Az idei év aszálya miatt sok helyen a kukoricatermés szinte teljesen elpusztult. Egy friss felmérés szerint különösen a déli régiókban a gazdálkodók 76%-a számolt be arról, hogy állománya olyan súlyos károkat szenvedett, amelyekből a növények már nem tudnak regenerálódni. Ezek a helyzetek komoly kihívást jelentenek, hiszen a megfelelő betakarítási időpont döntően befolyásolja a takarmány minőségét és a gazdaság sikerét.
Mire kell figyelni aszály sújtotta kukoricánál?
Szakértők szerint kiemelten fontos, hogy a gazdák most reálisan és tárgyilagosan értékeljék, milyen állapotban vannak a saját kukoricaföldjeik. A döntéshez fel kell mérni, mennyire haladt előre a stressz hatására beállt úgynevezett "vészteljes érés" folyamata, illetve hogy egyáltalán van-e csőfejlődés.
Hogyan azonosítsuk a kritikus állapotokat?
Különös figyelmet érdemelnek azok az állományok, amelyek teljesen kiszáradtak, mindössze 1–1,5 méter magasak, se cső, se zászlós virágzat nem található rajtuk, a levelek nagy része besodródott vagy elszáradt. Ezeknél a növényeknél jellemzően a vártnál kisebb a száraztömegtartalom, ezért érdemes mérni a tényleges szintet. Sokan hajlamosak túlbecsülni a szárazság miatt az értékeket, holott a száron belül továbbra is sok víz lehet elraktározva.
Mintavétel és szár ellenőrzése
A következő lépés, hogy vágjunk ketté egy szárat, majd a hüvelykujjunkkal húzzuk végig a szár belső részén:
„Ha a körmünkön még folyadék gyűlik össze, akkor a növény általában még képes a regenerálódásra.”
Ellenkező esetben, ha a szár belseje már szalmasárga és teljesen kiszáradt, akkor nincs mire várni:
„Ilyenkor azonnal aratni kell! A hátralévő növényrész jelenlegi állapota határozza meg a silózás időpontját.”
Mi a veszélye a túl korai vagy túl száraz silózásnak?
Az aszály miatt sérült, cső nélküli kukoricánál gyakori, hogy az összezúzott növény nedvességtartalma alacsonyabb, mint gondolnánk. Ha túl hamar silózzuk, az akár 25%-os többlet veszteséggel is járhat a siló- és szikkasztólé miatt. Ezért döntő jelentőségű a szár maradék nedvességtartalmának pontos ellenőrzése.
Erjedési problémák és silózási adalékanyagok
Az aszályos évben betakart kukoricának általában magasabb a cukortartalma és gyakran jelentős az élesztőgomba jelenléte is. Emiatt a silózást követően a takarmány könnyen túlmelegedhet. A cukorban bővelkedő, de száraz kéntárolású szilázsoknál ajánlott folyékony silózási adalékok használata, amelyek javítják az aerob stabilitást. Amennyiben laza tömörítés, magas cukortartalom jellemzi a siló alapanyagot, célszerű heterofermentatív silózási adalékokat alkalmazni.
_fitmax_750x750_0.jpg "silózás")
Az extrém aszály minden európai gazdát nehéz helyzetbe hozott, azonban a technológiai gyors alkalmazkodás, a növények folyamatos ellenőrzése és a silózásra vonatkozó javaslatok betartása jelentősen csökkentheti a veszteségeket – Fotó: Shutterstock
Energiatartalom és hasznosítási lehetőségek
A cső nélküli, elszáradt silókukoricánál a várható energiatartalom 5,4–5,8 MJ NEL/kg szárazanyag. A különösen erősen aszálykárosodott kukorica úgynevezett „gumicsövet” fejleszt, kevés szemmel, ezért takarmányként inkább silókukoricaként hasznosítható, nem javasolt szemestakarmánynak betakarítani. Aratás előtt mindenképp ellenőrizni kell a növény aktuális technológiai érettségét és a száraztömeget.
Tanulság magyar gazdáknak
Az extrém aszály minden európai gazdát nehéz helyzetbe hozott, azonban a technológiai gyors alkalmazkodás, a növények folyamatos ellenőrzése és a silózásra vonatkozó javaslatok betartása jelentősen csökkentheti a veszteségeket. Érdemes mindenhol mintát venni, mérni, és szakszerűen meghatározni a betakarítás optimális időpontját. Túl korai döntés szilázsonként több tonnás többletveszteséget is okozhat. A tudatos, precíz gazdálkodás most még inkább megtérül, ha minimalizálni akarjuk az aszálykárok következményeit.
Forrásunk volt: agrarheute.com
Indexkép: pexels.com
