A magyar gabonatermelők egyre szűkebb mozgástérben kénytelenek dönteni: növekvő inputköltségek, kiszámíthatatlan időjárás és hektikusan változó felvásárlási árak mellett kellene biztonságosan és jövedelmezően termelni.

Király Roland pék, molnár és búzatermelő szakember szerint a kiút nem a még nagyobb hozamok hajszolása, hanem a prémium minőségű búzatermesztés lehet – kevesebb kockázattal, stabilabb piaccal és valódi hozzáadott értékkel.


Tápiógyörgyén nemrég átadták a Király Malmot, amely kizárólag prémium minőségű, hazai búzából készít liszteket. A beruházás azonban jóval többről szól egy új feldolgozóüzemnél. Egy olyan gondolkodásmód kézzelfogható megjelenése, amely a magyar gabonatermesztést új alapokra helyezné: kevesebb mennyiség, magasabb minőség, tisztább értéklánc.

– A legfontosabb kérdés az, hogy mit akarunk a búzával kezdeni – fogalmaz Király Roland, a malom tulajdonosa. – Sütőipari szempontból jól viselkedő lisztet akarunk, adalékanyag nélkül. Ez pedig nem technológiai trükkök kérdése, hanem genetika, termesztéstechnológia és szemlélet.

Mitől lesz prémium a búza?

A prémium búza nem egyetlen paraméteren múlik. A magas fehérje- és sikértartalom önmagában nem elég, ha az szerkezetileg nem jól használható. A cél olyan beltartalmi összetétel, amely adalékanyag nélkül is stabil tésztát, jó vízfelvételt, megfelelő rugalmasságot és emészthetőséget biztosít.

– Nem csak szép kenyeret akarunk, hanem egészségeset is – mondja. – Az nem normális jelenség, hogy Európában tömegek kényszerülnel elfordulni a búzaliszttől. Az ősbúzák, a tönköly, az alakor vagy akár a modern, de jól karbantartott fajták esetében ugyanúgy jelen van a glutén, mégsem okoznak problémát. Ez jelzi, hogy valami félrement az intenzív irányban.

A túlzott műtrágyahasználat, a hozamkényszer és a beltartalmak mesterséges „feltornázása” hosszú távon gazdasági zsákutcát is jelenthet.

Király Roland

Király Roland – Fotó: Magyar Családellátó


Fajtafenntartás, nem divatnemesítés

Király Roland hangsúlyozza: ő elsősorban nem klasszikus értelemben vett nemesítéssel foglalkozik, hanem fajtafenntartással. Olyan búzákat tart életben és tisztán, amelyek bizonyítottan jól működnek sütőipari és agronómiai szempontból is.

– A fajtafenntartás lényege az, hogy ne csússzon el a minőség az évek során – magyarázza. – Ne az történjen, hogy papíron prémium, a gyakorlatban viszont már csak középszerű.

A saját nemesítési vonal, a Kerecsen esetében az ősbúzák kedvező tulajdonságait – magas fehérje, jó sikérszerkezet, megfelelő enzimaktivitás – igyekeztek ötvözni egy gazdaságosan termelhető, 5–6 tonnás hozamszinttel. A cél nem a rekordtermés, hanem az üzembiztos minőség.

Kevesebb tonna, nagyobb biztonság

A beszélgetés egyik legfontosabb pontja a gazdák számára talán az, amikor Király Roland a számokról beszél.

– Ma egy gazda eldöntheti, hogy termel 8 tonna közepes búzát bizonytalan piacon, vagy 5 tonna prémium minőséget stabil felvásárlással – mondja. – Mi a malmi minőségért 90–100 forint körüli árat fizetünk, miközben a középszerű búza 68–75 forint között mozog. Ez már önmagában 20–30 százalék különbség.

Ehhez társul az alacsonyabb inputigény: kevesebb vetőmag, kevesebb műtrágya, kevesebb növényvédelem. A végén sok esetben a kisebb hozam magasabb nettó eredményt jelent.

– Nem mindegy, hogy 5 tonna búzát milyen költséggel termelsz meg, vagy 8 tonnát mennyi ráfordítással – teszi hozzá. – A minőségi búzánál a gazda nem a mennyiséggel versenyez, hanem a tudásával.

Király Roland

A saját nemesítési vonal, a Kerecsen esetében az ősbúzák kedvező tulajdonságait – magas fehérje, jó sikérszerkezet, megfelelő enzimaktivitás – igyekeztek ötvözni egy gazdaságosan termelhető, 5–6 tonnás hozamszinttel – Fotó: Magyar Családellátó

A piac már itt van

A prémium irány nem elméleti konstrukció. A Magyar Családellátó köré szerveződő közösségekben – online és a valóságban – több tízezer háztartás keres tudatosan minőségi lisztet. A Házi Pékek Klubja, a kovászos közösségek és a közvetlen értékesítés mind azt mutatják: a fogyasztói oldal készen áll.

– Ma már százezres nagyságrendben van igény jobb lisztre – hangsúlyozza Király Roland. – És ha a fogyasztó hajlandó megfizetni a minőséget, akkor a gazdának is van mozgástere.

A Király Malom kapacitása jelenleg teljesen lekötött, a kereslet már most meghaladja a feldolgozási lehetőségeket. A gazdákkal közösen megszületett a döntés: szükség lesz egy második malomra is.

Új irány a magyar búzának

A beszélgetés végén Király Roland nem titkolja: szerinte a magyar búzatermesztésnek újra kell gondolnia önmagát.

– Nem biztos, hogy Magyarországnak millió tonnaszámra kell közepes búzát exportálnia – fogalmaz. – Lehet, hogy kevesebbet kell termelni, de azt javító minőségben, lisztként, hozzáadott értékkel.

Ez nem egyik napról a másikra történik meg. De az irány már látszik: gazdák, molnárok, pékek és fogyasztók érdekei most először hosszú idő után egy irányba mutatnak.

– Ha a gazda biztonságban van, a feldolgozó kiszámítható minőséget kap, a fogyasztó pedig egészségesebb élelmiszert, akkor ez nem trend, hanem jövő – zárja a beszélgetést Király Roland.

Indexkép: Király Roland