Miközben a forint hónapok óta tartó erősödése sok ágazatban kedvező fejleményként jelenik meg, a magyar agráriumban – különösen az exportőröknél – egyre inkább jövedelmezőségi problémákat okoz. Az árfolyammozgások hatása a nemzetközi piaci árak esésével együtt szorítja a gazdák profitját, és csak korlátozottan ellensúlyozható az importköltségek csökkenésével.

Az elmúlt időszakban a forint az euróval szemben 1,2 százalékkal, a dollárral szemben pedig 2,3 százalékkal erősödött, egyéves távlatban pedig még látványosabb a változás. Bár az erősebb forint segíti az infláció elleni küzdelmet és csökkenti az importköltségeket, az agrár-élelmiszeriparban ez a folyamat korántsem egyértelműen pozitív.

Az Economx megkeresésére Fórián Zoltán, az Erste vezető agrárszakértője rámutatott: a magyar agrár-külkereskedelem rendkívül koncentrált. Az export mintegy 95 százaléka Európába, ezen belül 82–85 százaléka az Európai Unióba irányul, míg az importnál az uniós arány még magasabb. Ez azt jelenti, hogy az euró–forint árfolyam alakulása meghatározó, és az erős forint közvetlenül rontja az export versenyképességét, miközben erősíti az importot.

Az árfolyamhatás nemcsak a külkereskedelemben jelentkezik, hanem a belföldi árakra is nyomást gyakorol.

A nehezebb kivitel és az olcsóbb import egyaránt lefelé húzza az árakat az élelmiszer-értékláncban – termelőknél, feldolgozóknál és kereskedőknél egyaránt –, igaz, eltérő mértékben. Fórián Zoltán szerint ebben döntő szerepe van az érdekérvényesítő képességnek: a kiskereskedelem például gyorsan érvényesíti a beszerzési árak csökkenését, míg az áremelkedéseket jellemzően késleltetve adja tovább.

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy miközben az euró–forint árfolyam az elmúlt időszakban viszonylag szűk sávban mozgott, az agrártermékek nemzetközi jegyzésárai rendkívül volatilisek. Az elmúlt hetekben például a tej- és sertésárak jelentősen estek – utóbbiak egy év alatt már mintegy 30 százalékkal –, a kalászos gabonák ára pedig évek óta csökken a globális túltermelés miatt. Jelenleg egy tonna búza világpiaci jegyzésára átszámítva nagyjából 63 ezer forint körül alakul.

A szakértő hangsúlyozta: az élelmiszerárakat nem lehet pusztán az árfolyam és a világpiaci jegyzések alapján értelmezni. Az árak kialakulását számos további tényező befolyásolja, például a szállítási távolság és feltételek, a tételnagyság, a minőség, a márka vagy éppen a nemzetközi piaci korlátok. Éppen ezért az árfolyamhatás mindig egy összetett mechanizmus részeként jelenik meg, nem önmagában.

Az erős forintnak ugyanakkor vannak kedvező oldalai is az agrárium számára. Az importon keresztül olcsóbbá válhatnak egyes termelési eszközök, például a növényvédő szerek, vetőmagok, műtrágyák és gépek. Ez bizonyos mértékig mérsékelheti a költségeket, ám Fórián Zoltán szerint ez a hatás nem elég erős ahhoz, hogy érdemben javítsa a mezőgazdaság amúgy is romló jövedelmezőségét.

Összességében az erős forint az agráriumban inkább kockázatot, mintsem lehetőséget jelent: miközben az exportbevételek csökkennek és a világpiaci árak esnek, a költségoldalon elérhető enyhülés nem képes ellensúlyozni a profit apadását. A magyar gazdák számára így az árfolyammozgások tovább növelik az amúgy is kiszámíthatatlan piaci környezet terheit.

Forrás: Economx

Indexkép: Pexels