Az év elejére érzékelhetően csökkent a sertéshús ára a kiskereskedelemben, amit a boltok lassan a vásárlók felé is érvényesítenek. Az Agrárközgazdasági Intézet jelentéséről az Agroinform is beszámolt, ez alapján a termelői áraknál komoly esés következett be – kérdés, hogy ez milyen hatással van a mezőgazdaságra, különösen az állattenyésztőkre.



Látványos áresés a sertéshúsnál

A vágósertés termelői ára 2025 harmadik hetéhez képest 2026 azonos időszakára csaknem 30 százalékkal csökkent. Ez jelentős, több hónapja nem látott mértékű visszaesést jelent.

Ezzel párhuzamosan a feldolgozói értékesítési árak is csökkentek – például:

  • a darált sertéshús több mint 10 százalékkal lett olcsóbb,
  • a csont nélküli sertéscomb ára közel 20 százalékkal csökkent,
  • a kiskereskedelmi beszerzési árak pedig éves szinten legalább 10 százalékkal mérséklődtek.
Az Aldi már január közepén be is jelentette, hogy 12-féle friss sertéshús termék árát mérsékli, átlagosan 7 százalékkal.


sertes

Fotó: Shutterstock

A fogyasztó örülhet – de mi a helyzet az állattartókkal?

A boltok polcain megjelenő kedvezőbb árak első ránézésre örvendetesek, különösen az inflációs időszak után. Azonban a mezőgazdaság termelői oldala számára ez az áresés komoly kihívást jelenthet.

A vágósertés alacsonyabb termelői ára azt jelenti, hogy a gazdálkodók jóval kevesebb bevételhez jutnak ugyanazért a munkáért – miközben a takarmányárak, a munkaerőköltségek vagy az energiaárak továbbra is magas szinten stagnálnak.

Érdemes megemlíteni, hogy a hízósertéstáp ára gyakorlatilag nem változott 2025-höz képest. Ez azt mutatja, hogy a költségoldalon nem történt jelentős könnyítés, így a gazdák haszonkulcsa erősen csökkenhet, vagy egyenesen veszteségessé válhat az állattartás.

A baromfi- és tojáságazat más pályán mozog

A sertéshússal ellentétben a baromfihús és a tojás esetében nincs hasonlóan látványos áresés. Az AKI adatai szerint a vágócsirke termelői ára alig változott egy év alatt, a tojásnál pedig vegyes a kép:

  • a mélyalmos tojás ára stagnál,
  • a ketreces tartásból származó tojásé átlagosan 3 százalékkal nőtt,
  • Budapesten a nagybani piacokon 10 százalék feletti drágulás volt tapasztalható,
  • vidéken inkább stagnálás vagy enyhe csökkenés figyelhető meg.

Ez azt jelenti, hogy míg a sertésszektorban most a fogyasztók lehetnek a nyertesek, addig más termékköröknél nem valószínű gyors árcsökkenés.


Mire számíthat a mezőgazdaság?

A sertéstartók nehéz időszak elé nézhetnek, ha az árak tartósan alacsonyan maradnak. Az elmúlt években tapasztalt árhullámzás, valamint a járványhelyzetekből fakadó termelési zavarok miatt a szektor amúgy is érzékeny. Egy esetleges újabb árspirál tovább csökkentheti az ágazat stabilitását.

A kereskedelmi láncok felelőssége is előtérbe kerül: ha a beszerzési árak csökkenését túlzott mértékben próbálják érvényesíteni a termelőkkel szemben, az hosszú távon a hazai állattartás versenyképességét veszélyeztetheti. A tisztességes árak és a partnerség kiemelten fontos a magyar mezőgazdaság jövője szempontjából.

Forrás: Világgazdaság

Indexkép: Shutterstock