A mezőgazdasági termelők most világszerte keresik a lehetőségeiket, és azon dolgoznak, hogy minél inkább beleszólhassanak az árakba, hiszen kiszolgáltatott szereplői a globális piacnak. Az árakat többnyire külső tényezők – nagyvállalatok, nemzetközi trendek – határozzák meg, míg a gazdák jellemzően csak úgy vehetnek részt a folyamatokban, hogy amit hallanak, rábólintanak. De vajon hogyan változtatható ez meg?
Az együttműködések iránti nyitottság és a technológiai fejlődés együttesen kínálnak lehetőséget arra, hogy a gazdák kilépjenek az alárendelt szerepből, és valódi befolyással bírjanak saját termékeik árképzésére.
Miért nem tudják a gazdák meghatározni az árakat?
A mezőgazdasági ágazatot hagyományosan az árucikk-jelleg uralja. A gabona, a hús, a tej – mind tömegtermék, melyeket globális kereskedelmi rendszerekben értékesítenek. Az árakat így a piaci kereslet-kínálat, illetve a domináns szereplők szabják meg – idézi egy cikk Sarah Bakert, a brit Mezőgazdasági és Kertészeti Fejlesztési Tanács (AHDB) gazdasági vezetőjét.
A termelők pedig sokszor kicsik, egyediek, és nincs olyan alkupozíciójuk, hogy magasabb árakat érjenek el. Ám ez nem törvényszerű – léteznek stratégiák, amelyekkel ez a helyzet megfordítható.
Fotó: Pixabay
Hogyan válhatnak a gazdák ármeghatározóvá?
A válasz többtényezős, de kulcsszavak: együttműködés, értéknövelés, közvetlen piacra jutás és jobb információhasználat.
Együttműködés: az erő az összefogásban rejlik
A gazdálkodói összefogás új utakat nyithat a piaci befolyás terén. A közös feldolgozás, a termékek összevonása vagy a kollektív értékesítés révén a gazdák nagyobb, egységes kínálattal léphetnek piacra, ami vonzóbbá teszi őket a vevők számára.
Az együttműködések csökkenthetik a logisztikai és adminisztrációs költségeket, emellett biztosítani tudják a folyamatos minőséget és mennyiséget. Ez nemcsak alkupozíciót javít, hanem jobb árakat is eredményezhet.
Egy ilyen összefogás keretében a gazdák közösen ruházhatnak be feldolgozó gépekbe, elkerülve a közvetítőket, és így nagyobb részesedést szerezve az ellátási láncból származó haszonból. Ahogy Sarah fogalmaz: "A gazdaságok együtt erősebbek", és ezt egyre több klasztercsoport is felismeri.
Értéknövelés: a tömegtermékből prémium termék
Az egyik legfontosabb eszköz az ármeghatározás felé vezető úton a termék értéknövelése. Ez történhet úgy, hogy a termék egyedi jellemzőt kap – például nyomonkövethetőség, bio minősítés, magasabb állatjóléti vagy környezetvédelmi standardok alapján előállított termékek.
Egy-egy különleges fajta, prémium minőség, vagy fenntartható gazdálkodás is hozzájárulhat ahhoz, hogy a termék ne „egy legyen a sok közül”, hanem egyedi értéket képviseljen – és ez az egyediség már befolyásolhatja az árat is.
Közvetlen értékesítés: el a közvetítőkkel
A közvetlen fogyasztói értékesítés – akár termelői piacon, online boltban, automatán keresztül vagy saját gazdaboltban – lehetőséget ad arra, hogy a gazda közvetlen kapcsolatba kerüljön a vásárlóval. Ez nemcsak a közvetítői költségek megspórolását jelenti, hanem hosszú távon a márkaépítést is megalapozza.
A digitális platformok és a közösségi média használata ma már alapvető eszköz a termelők kezében, amellyel nemcsak elérhetik a fogyasztót, hanem közvetíthetik is a termék mögött álló értékeket.
Információ, stratégia, márkaépítés
A sikeres ármeghatározás nem csupán a termékekről szól – legalább ilyen fontos a stratégiai szemlélet. A piacismeret, a fogyasztói igények elemzése és a tudatos márkaépítés elengedhetetlen része a folyamatnak. A terméknek arcot, történetet és értéket kell adni – így válhat a gazda árucikk-termelőből értékalkotó szereplővé.
Következtetés: az ár nem eleve elrendeltetett
A mezőgazdaság jövője már nem feltétlenül a globális árhullámokon való sodródásról szól. Az együttműködés, az értékteremtés és a közvetlen kapcsolat a vásárlókkal lehetőséget ad arra, hogy a gazdák ne csak elfogadják az árakat – hanem alakítsák is azokat.
Forrás: Farmers Weekly
Indexkép: Pixabay
_fill_540x300_0.jpg)