Bár az agrotechnikai műveletek már rögzíthetők, az idei évtől életbe lépő, növényvédelmi kezeléseket érintő új adminisztrációs kötelezettségek technikai bevezetése még várat magára – a szabályok azonban már ismertek, és jelentős többletterhet jelentenek a gazdálkodóknak.

2026-tól hatályba lép az 564/2023/EU rendelet, amely alapjaiban alakítja át a növényvédelmi kezelések adatszolgáltatását. Az uniós előírás szerint minden növényvédelmi beavatkozásról rögzíteni kell többek között:

  • a felhasznált növényvédőszer nevét és engedélyszámát,
  • az alkalmazás dátumát,
  • – ahol releváns – a kezelés kezdő időpontját (óra),
  • az adagolt mennyiséget,
  • a kezelt terület azonosítását és nagyságát,
  • a kultúrát vagy felhasználási helyet (EPPO-kód szerint),
  • a növény fejlettségi állapotát BBCH-skála alapján,
  • mindezt géppel olvasható, elektronikus formátumban.

Magyar sajátosság: minden permetezésnél kötelező a kezdőóra

Magyarország a rendeletet szigorúbban alkalmazza: míg az EU csak bizonyos esetekben írná elő a kezelés kezdő időpontjának rögzítését, itthon minden egyes növényvédelmi kezelésnél kötelező lesz a kezdőóra feltüntetése. Ez azt jelenti, hogy a jövőben nem elegendő a permetezés napját dokumentálni, az óra szerinti kezdési időt is rögzíteni kell.

Fokozott figyelem a virágzó kultúrákra és a méhvédelemre

A változások egyik legérzékenyebb pontja a méhvédelem. A gazdálkodóknak kiemelten figyelniük kell arra, hogy a kezelt terület virágzó kultúrának minősül-e.

Fontos szabály, hogy a fejlettségi állapot megállapításakor nem az átlagos állapot számít, hanem a legelőrébb tartó növény. Ha például egy repcetáblában akár egyetlen növény teljes virágzásban van, a tábla virágzónak minősül.

Virágzó gyomok jelenléte esetén szintén virágzó területnek számít a tábla – még tarlónál is. Emellett méhek által látogatott területnek minősülhet az állomány akkor is, ha erős levéltetű-fertőzés miatt mézharmat gyűjtése zajlik.

A „virágzó kultúra” jogi értelemben nem pusztán botanikai fogalom: akkor minősül annak, ha a méhek a területen táplálkozhatnak vagy átvonulhatnak.

Georeferált fotók: később aranyat érhetnek

Szakértők szerint a jogviták megelőzése érdekében érdemes georeferált fotókat készíteni a kezelt területről, különösen akkor, ha méhekre veszélyes vagy méhkímélő technológiával kijuttatható készítményt alkalmaznak. Egy több hónappal későbbi ellenőrzés során nehéz lehet bizonyítani az aktuális állapotot, míg egy hitelesített, helymeghatározással ellátott fénykép bizonyító erejű lehet.

BBCH-skála: egységes európai fejlettségi rendszer

Minden növényvédelmi kezeléshez fel kell tüntetni a növény BBCH-fejlettségi kódját is. A BBCH-skála egységes európai rendszer, amely a növények fenológiai állapotát számszerűsíti.

Bár ez új adminisztratív feladatot jelent, a cél az egységesítés: a különböző régiók eltérő elnevezései helyett egységes, számszerűen értelmezhető fejlettségi adat kerül a rendszerbe.

Több adat, nagyobb felelősség

A 2026-os gazdálkodási napló tehát nem csupán technikai frissítés, hanem szemléletváltást is jelent. A növényvédelmi kezelések dokumentálása részletesebbé és pontosabbá válik, ami egyszerre szolgálja a hatósági ellenőrizhetőséget és a környezeti kockázatok csökkentését.

A gazdálkodóknak érdemes időben felkészülniük az új előírásokra, mert bár az e-GN felületen a teljes funkcionalitás még nem minden elemében érhető el, a kötelezettségek 2026-tól már érvényben vannak.

Forrás: Morva Növénydoki

Indexkép: Pixabay