Spanyolországban a sárgarépa termesztése meghatározó szerepet tölt be Cádiz térségében, amely Andalúzia kertészeti ágazatának egyik fontos alappillére. A mintegy 2100 hektáros termőterület – amely csaknem kétszerese a teljes magyar vetésterületnek – nemcsak a régióban számít jelentősnek, hanem az egész autonóm közösség sárgarépa-területének mintegy 67%-át adja.

A termesztés több különböző körzetben zajlik, ami lehetőséget teremt az eltérő időpontokban történő betakarításra. Ugyanakkor az elmúlt időszak csapadékos időjárása a megszokottnál is heterogénebb állományokat eredményezett, és változatos növényvédelmi kihívások tarkítják a szezont – számol be a FruitVeB.

Várakozáson felül széthúzódik a betakarítás 

Átlagos években a vetési munkák szeptemberben kezdődnek, és egészen februárig tartanak, a legintenzívebb időszak pedig októberre és novemberre esik. A betakarítás hosszabb időszakot ölel fel: a korai állományok esetében már novemberben megindul, míg a késői vetéseknél akár júniusig is elhúzódhat.

Az idei évben az állományok fejlődése rendkívül változatos képet mutat.

A Campiña térségében a fejlődés korai szakaszától (BBCH 15 – öt lomblevél) egészen a teljesen kifejlett gyökérzetig (BBCH 49) minden állapot megtalálható, attól függően, hogy a vetés a heves esőzések előtt vagy után történt. A Costa Noroeste területén még nagyobb a változatosság: a frissen vetett vagy újravetett táblák mellett már betakarítás alatt álló területek is előfordulnak.

Heterogének a spanyol a répaállományok

Heterogének a spanyol a répaállományok – Fotó: Shutterstock

Erős kórokozónyomás

Növényvédelmi szempontból a kártevők jelenléte viszonylag alacsony szintű: elszórtan fonálférgek (Meloidogyne és Ditylenchus fajok) fordultak elő. Ezzel szemben a betegségek komoly problémát jelentenek.

A Campiña korai vetéseiben közepes vagy erősebb fertőzést okoz az alternária (Alternaria solani), míg a későbbi vetésekben alig észlelhető. A rozsda (Puccinia pimpinellae) a területek több mint 70%-án jelen van, jellemzően enyhébb vagy közepes mértékben. A nagy gyökértömegű, vízzel telített talajokon gyakran alakul ki lágyrothadás (Pectobacterium carotovorum), amely egyes táblákon a gyökerek jelentős részét érinti. Emellett a Campiña legkorábbi vetéseiben számottevő mértékben megjelent a parazita szádor (Orobanche crenata) is.

A Costa Noroeste térségében a fejlettebb állományokban szintén gyakori az alternária megjelenése, valamint a lisztharmat (Erysiphe heraclei) fertőzés. A későbbi vetésekben a fertőzési nyomás mérsékeltebb.

A legsúlyosabban érintett területeken azoxistrobin-, difenokonazol- és fluxapiroxad-tartalmú gombaölő készítményeket alkalmaznak. Több helyen közepes vagy erősebb Pythium-fertőzést is tapasztaltak, amely ellen Trichoderma-alapú biológiai készítményekkel védekeznek.

Hozamcsökkenéssel kell számolni

A tartós csapadék következtében számos területen megemelkedett a talajvízszint, ami a gyökerek oxigénhiányos állapotához és fulladásához vezetett, súlyos rothadási folyamatokat idézve elő.

A terméseredmények ennek megfelelően jelentős eltéréseket mutatnak. A Campiña jobb adottságú tábláin elérték a 40 tonna/hektár körüli hozamot, azonban ez nem tekinthető általánosnak, mivel a rothadás és a tőpusztulás sok helyen komoly veszteségeket okozott. A Costa Noroeste kevésbé károsodott részein 45–50 tonna/hektár közötti eredmények születtek, míg a legsúlyosabban érintett területeken a hozam jelentősen visszaesett.

A spanyol kereskedelem emellett értékesítési gondokkal is küzd. Lásd: Hiába a kiugró termésmennyiség, ha nem kell a kutyának sem: megakadt a sárgarépa-export.

Indexkép: Shutterstock.