Az élelmiszer-adalékanyagok biztonságosságát jelenleg többnyire egyenként értékelik, miközben a valóságban ezek az anyagok ritkán kerülnek be a szervezetbe elszigetelten. A mindennapi táplálkozás során – különösen az ultrafeldolgozott élelmiszerek fogyasztásával – az adalékanyagokat jellemzően keverékek formájában vesszük magunkhoz. Egy francia kutatás most arra világít rá, hogy ez a gyakorlat újragondolást igényelne az élelmiszerbiztonsági kockázatértékelésekben.

Országos felmérés Franciaországban

A Nature Scientific Reports folyóiratban megjelent tanulmány az első olyan országos szintű vizsgálat Franciaországban, amely részletesen feltérképezte a gyermekek és a felnőttek élelmiszer-adalékanyag-expozícióját. A kutatók összesen 3456 résztvevő étrendjét elemezték, különös figyelmet fordítva arra, hogy milyen adalékanyagok fordulnak elő együtt a napi étkezések során.

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek meghatározó szerepe

Az eredmények szerint az ultrafeldolgozott élelmiszerek aránya rendkívül magas volt az étrendekben. A felnőttek esetében ezek az ételek a napi energiabevitel több mint egyharmadát, míg a gyermekeknél közel felét adták. Ezek az élelmiszerek – például ipari sütemények, kekszek, készételek, cukrozott és mesterségesen édesített italok, édességek – jellemzően több adalékanyagot egyszerre tartalmaznak.

adalékanyagok

A tanulmány szerint az adalékanyag-expozíció a serdülők és a fiatal felnőttek körében volt a legmagasabb, de a 6–10 éves gyermekek esetében is jelentős mértékűnek bizonyult – Fotó: Pixabay

Több mint 120 azonosított adalékanyag

A vizsgált étrendekben összesen több mint 120 különböző élelmiszer-adalékanyagot azonosítottak. Ezek nem véletlenszerűen fordultak elő, hanem jellegzetes kombinációkban, amelyek adott terméktípusokra voltak jellemzőek. A kutatók három, felnőttekre, illetve négy, gyermekekre jellemző adalékanyag-keveréket különítettek el.

Kik vannak leginkább kitéve?

A tanulmány szerint az adalékanyag-expozíció a serdülők és a fiatal felnőttek körében volt a legmagasabb, de a 6–10 éves gyermekek esetében is jelentős mértékűnek bizonyult. Ez azért különösen aggasztó, mert ezek az életkorok érzékeny fejlődési szakaszokhoz kapcsolódnak, amikor a hosszú távú egészségügyi hatások fokozott jelentőséggel bírhatnak.

A „koktélhatás” problémája

Egyre több epidemiológiai és toxikológiai kutatás utal arra, hogy bizonyos élelmiszer-adalékanyagok krónikus expozíciója kedvezőtlen egészségügyi hatásokkal hozható összefüggésbe. Amikor ezek az anyagok keverék formájában kerülnek a szervezetbe, kumulatív vagy szinergikus hatás alakulhat ki, amelyet a szakirodalom „koktélhatásként” emleget.

Hiányosságok a jelenlegi kockázatértékelésben

A jelenlegi élelmiszerbiztonsági értékelések túlnyomórészt egyedi adalékanyagokra koncentrálnak, és ritkán veszik figyelembe az együttes hatásokat. Ennek egyik fő oka, hogy eddig kevés adat állt rendelkezésre arról, milyen adalékanyag-kombinációknak vannak kitéve ténylegesen a fogyasztók. A francia kutatás ezt a hiányt kezdte el pótolni.

Új irány az élelmiszerbiztonságban?

A tanulmány szerzői szerint az eredmények egyértelműen alátámasztják, hogy a jövőben az élelmiszerbiztonsági értékeléseknek nemcsak az egyes adalékanyagokra, hanem azok együttes, valós életben jelentkező hatásaira is ki kellene terjedniük. Ez szemléletváltást igényelhet mind a szabályozó hatóságok, mind a kockázatértékelő testületek részéről – írja a Food Safety Magazine.

Forrás: Nébih
Indexkép: pixabay.com