A települések hőhullámokkal szembeni egyik leghatékonyabb természetes védelmét a nagy lombos fák jelentik – hívja fel a figyelmet Ürge-Vorsatz Diana klímakutató, a Közép-európai Egyetem professzora és az IPCC alelnöke.
Közösségi bejegyzésében hangsúlyozta: a legtermészetesebb és egyben leghatékonyabb megoldást továbbra is a nagy, lombos fák jelentik.
A szakértő szerint a fák hűtőhatása nem csupán az árnyékolásból fakad. A növények a talaj mélyebb rétegeiből felvett víz párologtatásával csökkentik a környezet hőmérsékletét – ez a folyamat hőelvonással jár, amely érezhetően hűvösebb mikroklímát teremt a városi térben.
Természetes „klímaberendezések” a városokban
A klímakutató hasonlata szerint a párolgás hasonló hatást vált ki, mint amikor a vízből kilépve hűvösebbnek érezzük a levegőt a testünkön: amíg a víz elpárolog, hőt von el a környezetből.
A fák emellett árnyékot is biztosítanak, ami különösen fontos a burkolt városi felületeken, ahol a napsugárzás gyorsan extrém hőmérsékletet idézhet elő. A lombhullató fajok további előnye, hogy télen átengedik a napsütést, így szezonálisan is alkalmazkodnak a hőháztartáshoz.
Ürge-Vorsatz Diana szerint minél nagyobb a lombfelület, annál erősebb a hűtőhatás, mivel a párologtatás mértéke a levélfelület nagyságával arányos.
Brüsszelben 47 fok helyett a városi erdőben csak 24 volt a CopernicusCenter Sentinel3 felvétele alapján – Fotó: Facebook
Drasztikus különbségek városi környezetben
A bejegyzésben a szakember arra is utalt, hogy városi zöldterületek és beépített környezetek között akár jelentős hőmérsékletkülönbség is kialakulhat. Példaként egy városi erdős terület és egy erősen beépített környezet közötti akár több tíz fokos eltérés is előfordulhat extrém hőhullámok idején.
Ez a jelenség a városi hőszigethatás ellentéteként is értelmezhető, amelyben a burkolt felületek és az épületek fokozzák a felmelegedést, míg a növényzet csökkenti azt.
A fák szerepe a jövő várostervezésében
A klímakutató szerint a városi fák megőrzése és bővítése nem csupán esztétikai vagy környezeti kérdés, hanem közegészségügyi és életvédelmi jelentőségű feladat is.
Az a bizonyos városi erdő – Fotó: Facebook
A nagy lombú, idősebb fák különösen értékesek, mivel fejlett gyökérzetük révén mélyebb vízkészleteket is elérnek, így hatékonyabban képesek hűteni a környezetet. A szakember arra figyelmeztet: az idősebb fák kivágása és a zöldfelületek csökkenése rontja a városi hőstressz elleni védekezés lehetőségeit.
Alkalmazkodás a szélsőséges hőséghez
A bejegyzés szerint a klímaváltozás előrehaladtával a 40–50 Celsius-fok közeli hőhullámok sem zárhatók ki Európában, ezért a városoknak már most alkalmazkodniuk kell.
Ebben a folyamatban a fák és városi zöldinfrastruktúra szerepe kulcsfontosságú: nemcsak a hőmérséklet csökkentésében, hanem az élhetőbb városi környezet fenntartásában is meghatározó szerepet játszanak.
Forrás: Facebook/Ürge-Vorsatz Diana
Indexkép: Pexels
_fill_540x300_0.jpg)
