Egy pécsi kardiológiai konferenciára tartva pillantotta meg első Dutráját az út szélén Dr. Toldy-Schedel Emil, a Budapesti Szent Ferenc Kórház főigazgatója. Az akkor még ismeretlen magyar traktorból mára öt darabos gyűjtemény lett, amelynek legszebb darabja, egy felújított Dutra 1000-es nemrég a Kiskőrösi Nemzetközi Dutra Találkozón is sikert aratott. A belgyógyász-kardiológus szerint azonban ezek a gépek nem vitrinekbe valók: a magyar ipartörténet élő tanúiként a fiatal generációknak is meg kell mutatni őket.
Dr. Toldy-Schedel Emil és a Dutrák története mintegy tizenöt évvel ezelőtt kezdődött. Egy pécsi szakmai konferenciára utazva figyelt fel egy bozótosban álló UE-28-as Dutrára. A hazafelé vezető úton megállt megnézni a gépet, és szóba elegyedett a tulajdonossal.
– Ott állt az út mellett, különleges formája volt, és rögtön megtetszett. Akkor még semmit sem tudtam a Dutrákról, de még a mező szélén megegyeztünk, hogy megvásárolom – idézte fel.
Dr. Toldy-Schedel Emil – Fotó: Budapesti Szent Ferenc Kórház
Aznap este már a magyar traktorgyártás történetét böngészte. A gép egyszerűsége és logikája lenyűgözte.
– Minden porcikáját meg lehet érteni. Egy mai elektronikával telezsúfolt autóval szemben ezek a gépek átláthatók. Ez fogott meg bennük igazán.
Gyerektáborok miatt kellett az első traktor
Az első Dutra megszerzésének azonban gyakorlati oka is volt. Orvostanhallgatóként barátaival hátrányos helyzetű gyerekek számára szervezett nyári táborokat a Balaton-felvidéken, Szent György-hegyen.
A táborhelyen sem vezetékes víz, sem villany nem volt, a vízellátást pedig folyamatosan meg kellett oldani.
– Olyan járművet kerestünk, amivel fel lehet jutni a hegyre, és lehet vele vizet szállítani. A Dutra tökéletesnek bizonyult: egyszerű, strapabíró és négykerék-meghajtású volt – fogalmazott.
A gyakorlati szükségletből hamar szenvedély lett.
A Dutra 1000-es a kórház matricájával – Fotó: Dr. Toldy-Schedel Emil
Magyar ipartörténeti mentőakció
Az első gépet továbbiak követték. A főigazgató fokozatosan fedezte fel, milyen jelentős mezőgazdasági gépgyártás működött Magyarországon a múlt században.
– Rádöbbentem, hogy fantasztikus gépipari örökségünk van. A Dutrák akkoriban még nem voltak annyira keresettek, mint ma, és attól tartottam, hogy sok közülük végleg eltűnik.
Így került hozzá egy újabb UE-28-as, majd egy U-28-as, végül egy rossz állapotú Dutra 1000-es is, amelyet hosszú évek alatt restauráltak.
A kiskőrösi találkozón már ez a teljesen felújított Dutra 1000-es képviselte a gyűjteményt, amely a rendezvény egyik látványossága lett.
Nem kiállítási tárgyaknak szánja őket
Toldy-Schedel Emil szerint a régi gépek értéke nem csupán a megőrzésükben rejlik.
– Ezeket nem azért kell felújítani, hogy egy csarnokban álljanak és porosodjanak. Akkor van értelmük, ha az emberek látják, hallják, megszagolják, kipróbálják őket.
Éppen ezért azt tervezi, hogy a Dutrák megjelennek majd gyermek- és ifjúsági táborokban, köztük az Erzsébet-táborok programjain is.
A műszerfal is tip-top – Fotó: Dr. Toldy-Schedel Emil
A cél, hogy a fiatalok megismerjék a magyar gépgyártás múltját, és kézzelfogható élményeken keresztül találkozzanak azokkal az ipari teljesítményekkel, amelyekről ma már kevesen tudnak.
– A hősökről, a tűzoltókról, a mentőkről beszélünk a gyerekeknek. Miért ne beszélhetnénk arról is, hogy milyen mezőgazdasági gépeket, buszokat vagy teherautókat gyártott Magyarország? – tette fel a költői kérdést.
Dutrák az egészségügy szolgálatában
A gyűjtemény nemcsak bemutató célokat szolgál. A Budapesti Szent Ferenc Kórház több olyan programot működtet, amely az egészségügyi dolgozók testi-lelki regenerációját segíti. Fenyőfőn pihenőház várja a dolgozókat, a Balaton-felvidéken pedig egy levendulás birtokot alakítottak ki, ahol a résztvevők közösen készítenek különféle termékeket.
A "kórházi" traktorból nem hiányozhat az egészségügyi táska sem – Fotó: Dr. Toldy-Schedel Emil
A tervek szerint ezeken a helyszíneken a Dutrák is munkába állnak
– Azt szeretnénk, hogy ezek a gépek ne csak emlékek legyenek, hanem hasznos eszközök is. Így válik teljessé a történet.
A hagyományt nem őrizni kell, hanem átélni
A főigazgató szerint a múlt értékei csak akkor maradhatnak fenn, ha élő kapcsolat alakul ki velük.
– A hagyományt nem őrizni kell, mert nem börtönben van. Nem ápolni kell, mert nem beteg. A hagyományt át kell élni – jelentette ki.
Úgy véli, a magyar mezőgazdaság, a gépipar és a vidéki élet megismertetése a városi emberekkel különösen fontos feladat a gyorsan változó világban:
Ahhoz, hogy tudjuk, merre tartunk, ismernünk kell, honnan jöttünk. A Dutrák számomra ezt jelentik.
Öt Dutra és egy nagy álom
Jelenleg öt Dutra alkotja a gyűjtemény magját, de a főigazgató szerint most nem újabb gépek beszerzése a cél.
– Inkább a meglévőket szeretném tökéletes állapotba hozni, és elérhetővé tenni az emberek számára.
Ma már megmosolyogtatónak tűnik a figyelmeztetés, pedig még most is illik megfogadni – Fotó: Dr. Toldy-Schedel Emil
Hosszabb távon egy olyan országos hálózat létrehozását is elképzelhetőnek tartja, amely összegyűjti a látogatható, működőképes magyar gépgyűjteményeket.
Mert ahogy fogalmazott: nem az a fontos, hogy kié egy-egy gép, hanem az, hogy minél többen láthassák és megtapasztalhassák azt a tudást, amelyet a magyar mérnökök és szakemberek hagytak örökül az utókorra.
Indexkép: Dr. Toldy-Schedel Emil
