Ki mint vet, úgy arat – tartja a mondás, de vajon tudjuk-e, mennyi mindenre kell ügyelni az aratás idején? Érdemes átgondolni, milyen óvatosságra és előkészületre van szükség, amikor elérkezik a betakarítás időszaka.

Július: a munka és a hagyományok hónapja

Július beköszöntével a mezőgazdaságban dolgozók számára nem a pihenés, hanem a legintenzívebb munkavégzés ideje jön el. Nem véletlen, hogy elődeink kiemelt jelentőséget tulajdonítottak ennek a hónapnak, és sok tanáccsal látták el az utókort az aratással és más, ilyenkor esedékes feladatokkal kapcsolatban. Júliusban zajlik a betakarítás, ezért is nevezték a székelyek ezt az időszakot az áldás havának. A forró nyári napok és a bőséges munka ma is meghatározza ezt az időszakot. Lássuk, milyen szokások kapcsolódnak a hónap egyes napjaihoz, amelyek közül sok a mai napig él.

Az Agroinform mobilapplikációval Androidon és iOS-en is elérheted a friss híreket, időjárás-előrejelzéseket és apróhirdetéseket, bárhol is vagy!

Július 2. – Sarlós Boldogasszony napja

Hagyományosan, csakúgy, mint Péter-Pál napját, Sarlós Boldogasszony napját is az aratás kezdeteként tartották számon. Bár manapság már nem feltétlenül ekkor kezdődik a betakarítás, régen ezen a napon nyitották meg az aratást, de a tényleges munkát csak másnap kezdték el. A római katolikusok ezen a napon Mária Erzsébetnél tett látogatására emlékeznek, és Boldogasszonyban a várandós anyák, a szegények, a betegek és az elesettek védelmezőjét tisztelik.

Ez a nap időjárási szempontból is fontos volt: úgy tartották, ha Sarlós Boldogasszony napján esik az eső, akkor akár 40 napig is eltarthat a csapadékos idő. Sok településen ilyenkor tartották a búcsút is.

Július 6. – A csók világnapja

Kevesen tudják, hogy július 6-án a csók világnapját ünnepeljük. Érdekesség, hogy a világ egyik leghosszabb csókját 2001. december 5-én New Yorkban jegyezték fel, amely 30 órán, 59 percen és 27 másodpercen át tartott. Talán idén is akad, aki megpróbálkozik egy új rekorddal!

Július 13. – Margit napja

Míg a júniusi Margit napon hagyományosan laposra taposták a hagyma szárát, a júliusi Margit napot már kevésbé kedvelték. Sok helyen "mérges Margitnak" nevezték, mert gyakran esett az eső, ami nehezítette az aratást.

Július 15. – Henrik napja

Ezen a napon a tizenkét apostolra emlékeznek. Ha vihar tört ki, Henrikhez fohászkodtak, hogy mielőbb véget érjen, és folytathassák a betakarítást. Kórógyon és Rétfalun az új lisztből az első kenyeret is ezen a napon sütötték meg a gazdaasszonyok.

Július 20. – Illés napja

Illés próféta napján gyakoriak a viharok. Úgy tartották, amikor mennydörgés hallatszik, Illés szekere zörög az égen, hiszen a Biblia szerint tüzes szekéren ment fel az égbe. Ezen a napon a mezőn dolgozni veszélyesnek számított, mert féltek a villámcsapástól, és a jégeső sem volt ritka.

Július 22. – Mária Magdolna ünnepe

A megtért Mária Magdolna hajával törölte meg Jézus lábát, ezért ezen a napon a lányok hajából egy keveset levágtak, hogy gyorsabban nőjön. Úgy tartották, akinek ilyenkor vágják le a haját, annak nemcsak hosszabb lesz a haja, hanem szebb is lesz a következő évben. Időjárásjóslás is kötődött ehhez a naphoz: ha esik az eső, azt Mária Magdolna könnyeinek tulajdonították.

Július 25. – Jakab napja

A régi magyar naptár szerint júliust Jakab havának is nevezték, Szent Jakab tiszteletére. Jakab volt az első vértanúhalált szenvedő apostol, és a zarándokok, búcsújárók védőszentje. Ezen a napon szedték fel a fokhagymát, és úgy tartották, ha sok a felhő, akkor télen is bőven lesz hó.

Július 26. – Szent Anna napja

Ez a nap Szűz Mária édesanyjának, Szent Annának a névnapja. A név jelentése: Isten kegyelme, könyörület, kedvesség. Anna példája az anyai önfeláldozásnak, ezért a katolikus asszonyok ezen a napon gyermekáldásért imádkoztak hozzá.

Szent Anna napján szakadt meg a kender töve, így ekkor kezdték el a kender nyűvését. Ha szép volt az idő, az Anna babot is ilyenkor szedték le. Az asszonyok számára azonban dologtiltó nap volt ez, vagyis nem dolgoztak.

Szent Anna tiszteletére több településen templomot is emeltek, ahol ezen a napon tartanak búcsút. A balatonfüredi Anna-bált minden évben megrendezik: első alkalommal 1825-ben tartották, Szentgyörgyi Horváth Fülöp János rendezésében, lánya, Krisztina tiszteletére. A 19. században ez a bál kiemelkedően népszerű volt az arisztokraták körében, gyakori vendégei között szerepelt Vörösmarty Mihály, Jókai Mór és Blaha Lujza is. Az Anna-bálon minden évben megválasztják az Anna-bál szépét.

Miért érdemes továbbra is ápolni a hagyományokat?

Az elődök szokásai és időjósló napjai ma is segíthetnek eligazodni az aratás időszakában. Ezek a hagyományok nemcsak a múlt emlékeit őrzik, hanem közösségi élményt is nyújtanak, és hozzájárulnak a mezőgazdasági munkák sikerességéhez.