Válság válság hátán
2026 tavaszán Iránnal kialakult konfliktus miatt lezárták a Hormuzi-szorost, ami globális szinten is súlyos következményekkel járt az élelmiszer-ellátásban. Egy jelentős, a világ műtrágyaforgalmának közel egyharmadát érintő tengeri útvonal vált elérhetetlenné, aminek következtében már néhány hét alatt drasztikusan megugrott a szintetikus nitrogén műtrágyák ára. Ez volt az elmúlt évek harmadik jelentős sokkja a szektorban – a Covid és az ukrajnai háború után. Eközben egy európai kutatás szerint az átlagos gazdálkodói jövedelem 40%-kal alacsonyabb, mint a nem agrár foglalkozásúaké, a mezőgazdasági vállalkozások száma 2010 és 2020 között 25%-kal csökkent, s mindössze a gazdák 6,5%-a fiatalabb 35 évnél. Sajnos, nem vonzó foglalkozás ma mezőgazdának lenni.
Hosszútávú finanszírozási igény, lassú megtérülés
Az egyik legnagyobb akadályt az agrárium számára a termelés finanszírozhatósága jelenti. Az Európai Bizottság felmérése (fi-compass, 2020) szerint az agrárhitelek több mint felét a bankok a szektor magas kockázatára, a bevételek szezonális hullámzására és a hosszú megtérülési idejére hivatkozva utasítják vissza. A támogatási szerkezet is inkább az intenzív termelést ösztönzi: 2020-ban a Közös Agrárpolitika a támogatások 77%-át nagy kibocsátású állattenyésztésre irányította. Egyes becslések szerint a marha- és a juhtartás 580-szor, a tejtermelés 554-szer több támogatást kapott, mint például a hüvelyesek vagy az olajos magvak termesztése.
A regeneratív mezőgazdaság jövedelmező
Sokáig tartotta magát az a nézet, hogy a környezetkímélő gazdálkodás szükségszerűen kisebb termésátlaggal jár. Ám az European Alliance for Regenerative Agriculture (EARA) 2025 júniusában közzétett kutatásának eredményei ezt árnyalják. A vizsgálat 78 európai regeneratív gazdaságot elemzett 14 országban, összesen 2 144 hektáron. A 2021–2023 közötti adatok 5 000 hektár szomszédos konvencionális táblával történő összehasonlításon, műholdfelvételek alkalmazásával készültek.
- A regeneratív gazdaságokban mindössze 2%-kal kisebb volt az egy hektárra jutó kalória- és fehérjetermés, mint a konvencionális táblákon.
- 61%-kal kevesebb szintetikus nitrogént, 75%-kal kevesebb növényvédő szert használtak fel.
- A fotoszintetikus kapacitás 25%-kal, a talajborítottság 24%-kal, a növénydiverzitás 16%-kal volt magasabb.
- 20%-kal magasabb bruttó profit realizálódott.
Az eredmények gyakorlati jelentősége abban is meglátszott, hogy a műtrágyaválság idején e gazdaságok rugalmasabbnak, kevésbé sérülékenynek bizonyultak az inputárak megugrásaival szemben.
Új támogatáspolitika készül
Ma az európai mezőgazdasági üzemek csupán 2%-a tekinthető teljesen regeneratívnak, míg 5–10% még az átállási fázisban jár. Bár a számok szerények, a trend egyértelmű.
Az új Közös Agrárpolitika közel 400 milliárd eurót (kb. 155 ezer milliárd forintot) mozgat, és 2027 után alapvetően átalakításra szorul. A 2025-ben bemutatott "Vision for Agriculture and Food" programban a Bizottság a feltételalapú támogatások helyett eredményalapú ösztönzőket javasol, hangsúlyosabb szerepet szán a kisebb üzemeknek, az új belépőknek, illetve az importált termékekkel szemben a hazaiak számára egyenlő versenyfeltételek megteremtésének. Az EARA szerint a támogatások odaítélésének minden euróját valós eredményekhez kellene kötni, például műholdas monitoring révén mérve a valódi teljesítményt – írja az Agenda Digitale.
Európa olyan fordulatot vesz, amelyben a támogatások nem fordítják egymással szembe a környezetvédelmi igényeket és a gazdasági érdekeket, hanem kölcsönösen segítik egymást. Az állattartásra sem úgy tekintenek már a programalkotók, mint ami veszélyezteti a környezetet, hanem úgy, mint amelyik ápolja és táplálja. A fenntartható termelésből piacra kerülő áru pedig egy olyan prémiumtermék, amelyik megkülönböztetheti magát a világpiac tömegtermékeivel szemben.
Indexkép: Shutterstock.
