Az öntözés fejlesztése, a vízfelhasználás újraszabályozása és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás lesz az Európai Unió agrárpolitikájának egyik legfontosabb kérdése a következő években – erről beszélt Norbert Lins, az Európai Parlament mezőgazdasági és vidékfejlesztési bizottságának alelnöke. A német politikus szerint aszályos időszakokban az élelmiszertermelésnek elsőbbséget kell élveznie más vízfelhasználókkal szemben, miközben az uniós agrártámogatások rendszerében is jelentős változások várhatók.
A politikus szerint ma már nemcsak a mediterrán országokban, hanem Észak- és Közép-Európában is kulcskérdéssé vált a vízgazdálkodás.
– Ahol még nincs kiépített öntözési infrastruktúra, ott szükség van a fejlesztésekre, ahol pedig már létezik, ott a korszerű, víztakarékos technológiák alkalmazását kell támogatni – fogalmazott.
Az élelmiszer-termelés elsőbbséget élvezhet
Az alelnök Telex kérdésére elismerte, hogy az öntözés fejlesztése fokozhatja a versenyt a rendelkezésre álló vízkészletekért, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az élelmiszertermelés stratégiai jelentőségű.
Nincs bajom a medencékkel, de aszály idején nem azoknak kell elsőbbséget élvezniük, hanem a mezőgazdaságnak, hiszen a medencék nem a túléléshez szükségesek
– fogalmazott az EP agrárbizottságának alelnöke.
A politikus szerint az alkalmazkodásnak nem kizárólag az öntözésről kell szólnia. Fontos eszköz lehet a vetésforgó alkalmazása, valamint a talajok szénmegkötő képességének javítása is, amely egyszerre szolgálhatja a termelést és a klímavédelmi célokat.
Változhat az agrártámogatások rendszere
Norbert Lins a 2028 és 2034 közötti uniós költségvetési időszakra készülő közös agrárpolitika átalakításáról is beszélt. Véleménye szerint túl szigorú lenne a közvetlen agrártámogatások felső korlátjának 300 hektárnál történő meghúzása, ezért ezt a határt 500 hektárra emelné.
Ugyanakkor támogatja azt az elképzelést, hogy a nagyobb birtokoktól elvont támogatások egy részét kötelezően a kisebb gazdaságokhoz irányítsák vissza.
A német képviselő szerint fenn kell tartani a közös agrárpolitika kétpilléres rendszerét is, vagyis a közvetlen támogatások mellett a vidékfejlesztési forrásokat is külön kell kezelni.
Megmaradhat a LEADER-program
Lins külön hangsúlyozta a LEADER-program jelentőségét, amelynek finanszírozását a jelenlegi formájában megőriznék.
A program célja, hogy a helyi közösségek, önkormányzatok, civil szervezetek és vállalkozások közösen döntsenek a térségi fejlesztésekről. Magyarországon számos településen ennek köszönhetően valósultak meg kisebb léptékű beruházások, közösségi fejlesztések és turisztikai projektek. Az Európai Parlament mezőgazdasági bizottságának alelnöke szerint a program jelenlegi, mintegy ötmilliárd eurós költségvetését is fenn kell tartani.
A tagállamok dönthetnének a fejlesztések tartalmáról
Arra a kérdésre, hogyan lehetne garantálni, hogy a vidékfejlesztési támogatások valóban gazdaságilag hasznos beruházásokra fordítódjanak, és ne csupán látványfejlesztésekre vagy kisebb települések központjainak parkosítására, Norbert Lins úgy válaszolt, hogy ebben továbbra is jelentős mozgásteret hagyna a tagállamoknak.
– Nálunk nincsenek ilyen problémák – fogalmazott a német politikus, hozzátéve, hogy a források felhasználásának részletes szabályozását továbbra is elsősorban a nemzeti hatóságokra bízná.
A szakpolitikus nyilatkozata jól mutatja, hogy a következő uniós költségvetési ciklus egyik legfontosabb agrárpolitikai vitája várhatóan a vízgazdálkodás, az öntözés fejlesztése és a támogatások újraelosztása körül zajlik majd – különösen azokban az országokban, ahol a klímaváltozás hatásai már ma is súlyosan érintik a mezőgazdasági termelést.
Forrás: Telex.hu
Indexkép: Pexels
