Ugyanakkor a termesztés továbbra is erősen kockázatos: a kelésbiztonság, a növényvédelmi lehetőségek szűkössége és a piaci bizonytalanságok jelentik a legnagyobb kihívásokat – hangzott el Vági Róbert csornai integrátor szakmai értékelésében.
Vági Róbert felidézte: az ipari mák hazai feldolgozása 2013 körül gyakorlatilag megszűnt, amikor az alkaloida-alapú feldolgozás leállt. Ezt követően a termelők az étkezési mák irányába fordultak, először tavaszi, majd később egyre inkább őszi fajtákkal.
Az utóbbi években különösen az őszi mák – például a Zeno Plus típus – terjedt el, mivel a termésbiztonsága kedvezőbbnek bizonyult.
A vetésterület növekedése főként azzal magyarázható, hogy:
- több gazda elhagyja a repcét,
- alternatív növényeket keres,
- és a mák piaci ára időszakosan kedvező szintet ért el.
Az elmúlt két évben már nagyobb gazdaságok is kísérleti jelleggel, akár több száz hektáron próbálkoznak a kultúrával.
A legnagyobb kockázat: a kelés
A szakember szerint a mák termesztésének kritikus pontja a kelésbiztonság. Az idei és a tavalyi őszi aszályos időszakban a vetések akár fele sem kelt ki megfelelően. Országosan mintegy 20 ezer hektár körüli őszi vetésterületből jelentős rész kiesett a nem megfelelő kelés miatt. A mák érzékenysége miatt a termesztés sikerét alapvetően az időjárás határozza meg, sokkal inkább, mint más szántóföldi kultúrák esetében.
Az őszi mák, ha odafigyelnek rá, magasra növő és erős állományt ad – Fotó: Vági Róbert
Növényvédelem: kevés hatóanyag, nagy gyomnyomás
Komoly problémát jelent a gyomirtási technológia szűkössége is. A rendelkezésre álló készítmények köre korlátozott, ami „lyukas technológiát” eredményez. Különösen a pipacs okoz súlyos gondokat, amely a mákkal együtt kel, és erős konkurenciát jelent. A szakember szerint a termelőknek időnként már csak a teljes állomány megsemmisítésével van lehetőségük a probléma kezelésére
A gyomosodás miatt a kiesés akár a termőterület több mint 10%-át is érintheti.
Támogatás nincs, mégis nő az érdeklődés
A mák termesztéséhez jelenleg nincs külön támogatási rendszer, sem önálló AKG-konstrukció, így a gazdák piaci alapon döntenek a termesztés mellett.
A növekedést az elmúlt időszakban inkább az árak mozgása segítette:
- kedvező időszakban 600–650 Ft/kg felvásárlási ár is előfordult,
- a költségszint 200–300 ezer Ft/ha körül alakul.
Ugyanakkor a piac erősen exportfüggő, és a forint árfolyamának erősödése már rövid távon is érezhetően rontja a jövedelmezőséget.
A mák érzékenysége miatt a termesztés sikerét alapvetően az időjárás határozza meg, sokkal inkább, mint más szántóföldi kultúrák esetében – Fotó: Vági Róbert
Nemzetközi verseny: a cseh nagyüzemek előnye
Vági Róbert szerint a magyar máktermesztésre jelentős hatással van a cseh piac, ahol 20–30 ezer hektáron, nagyüzemi struktúrában folyik a termelés.
A cseh gazdaságok:
- 500–1000 hektáros méretben működnek,
- fejlett szárítási és betakarítási infrastruktúrával rendelkeznek,
- és jelentős exportbefolyással bírnak.
Ez időszakosan árnyomást is gyakorol a magyar termelőkre.
Kártevők és technológia: új kihívások
A repce visszaszorulása miatt egyes kártevők „átvándoroltak” a mákra, így új növényvédelmi helyzet alakult ki. A szakember szerint a repcekártevők és a fénybogár jelenléte is egyre gyakrabban megfigyelhető, ami korábban nem volt jellemző a máktermesztésben.
Összegzés: növekvő terület, bizonytalan jövő
Az őszi mák termesztése jelenleg kettős képet mutat:
- egyrészt növekvő érdeklődés és vetésterület,
- másrészt magas termelési kockázat és piaci bizonytalanság.
A kultúra így továbbra is inkább a speciális, tapasztalt termelők terepe marad, ahol a siker kulcsa a technológiai fegyelem, az időjárás szerencsés alakulása és a piaci környezet egyensúlya – hallottuk végük Vági Róberttől.
Indexkép: Facebook/Füle János
_fill_540x300_0.jpg)
