A napok óta tartó rendkívüli hőség és a csapadékhiány nemcsak a mezőgazdaságot, hanem az erdők élővilágát is súlyosan érinti. Az ország számos térségében kiszáradtak a természetes vízlelőhelyek, ezért az állami erdőgazdaságok munkatársai folyamatosan gondoskodnak arról, hogy a vadállomány és az erdő más lakói elegendő ivóvízhez jussanak.
A legtöbb erdőgazdaság a közösségi médiában is beszámolt arról, hogy ezekben a rendkívüli napokban fokozott figyelmet fordítanak a vaditatók, dagonyák és mesterséges vízlelőhelyek feltöltésére.
A közzétett videók jól mutatják: a vízpótlás ilyenkor nem csupán természetvédelmi feladat, hanem sok esetben az állatok túlélésének egyik feltétele.
Tartálykocsiból töltötték fel a kiszáradt dagonyákat
Az EGERERDŐ Zrt. munkatársai a napokban vizet szállítottak azokba a dagonyákba, amelyeket a tartós szárazság teljesen kiszárított. Az Egri Erdészet szakemberei Eger és Bélapátfalva térségében négy ilyen vízlelőhelyet töltöttek fel.
A dagonyák nemcsak ivóhelyként szolgálnak, hanem a vad számára a nyári hőségben fontos hűsölési lehetőséget is biztosítanak. A nagytestű vadfajok, különösen a vaddisznók, rendszeresen használják ezeket a helyeket testhőmérsékletük szabályozására és a külső élősködők elleni védekezésre.
Nemcsak a nagyvadaknak életmentő a víz
A Bakonyerdő Zrt. szintén videóban mutatta be, hogyan gondoskodnak munkatársaik az erdei élővilág vízellátásáról. Bejegyzésükben kiemelték kollégáik elkötelezett munkáját, amely ezekben a rendkívüli időjárási körülmények között különösen nagy jelentőséggel bír.
Hasonló tapasztalatokról számolt be a Gyulaj Zrt. is, ahol hangsúlyozták: az itatók nem kizárólag a vadászható nagyvadfajokat szolgálják.
A kisebb vízfelületek valóságos oázisként működnek az erdőben. Számos védett és fokozottan védett madár, hüllő, kétéltű, rovar és kisemlős számára jelentenek létfontosságú ivóhelyet és élőhelyet a forró, száraz időszakokban.
Több száz éves hagyománya van a víz visszatartásának
A Gyulaj Zrt. arra is felhívta a figyelmet, hogy a csapadékvíz erdei visszatartásának hagyománya évszázadokra nyúlik vissza. A társaság területén végzett régészeti kutatások szerint már mintegy 800 évvel ezelőtt is alkalmaztak olyan megoldásokat, amelyek segítették a víz helyben tartását.
A társaság ezért kiemelt célként kezeli a kisebb tavacskák, úgynevezett tókák kialakítását és fenntartását. Ezek nemcsak a vadállomány vízellátását segítik, hanem hozzájárulnak az erdei mikroklíma javításához és a biológiai sokféleség megőrzéséhez is.
A szakemberek szerint a klímaváltozás következtében egyre gyakoribbá váló nyári aszályok miatt a csapadék és a hirtelen lezúduló esők vizének helyben tartása a jövő erdőgazdálkodásának egyik meghatározó feladata lesz.
Fotó: Ipoly Erdő Zrt.
A Börzsönyben is folyamatos a vízpótlás
Az Ipoly Erdő Zrt. Kemencei Erdészetének munkatársai ugyancsak rendszeresen pótolják a vizet a Börzsöny peremterületein található, kiszáradt dagonyákban.
A társaság ugyanakkor jó hírről is beszámolt: a hegység belső részein a patakokban és a források többségében továbbra is elegendő víz található, így ott az élővilág természetes módon is hozzájut a szükséges vízmennyiséghez.
Az itatók egész évben fontos szerepet töltenek be
A KEFAG Zrt. szerint a vaditatók fenntartása nem csupán az idei nyár feladata. Hivatásos vadászaik és erdészeik évről évre közösen fejlesztik, ellenőrzik és karbantartják az itató- és vízpótló rendszereket.
Ezeket a vízforrásokat nemcsak az őzek, szarvasok vagy vaddisznók használják, hanem számos védett madárfaj, kisebb emlős, kétéltű, hüllő és gerinctelen állat is. A hosszú évek alatt kialakított vízlelőhelyek mára az erdei ökoszisztéma fontos elemeivé váltak.
Napelemes kutak segítik az állatokat az Alföldön
A NEFAG Zrt. Pusztavacsi Erdészete az elmúlt időszakban több napelemes kúttal és vaditatóval bővítette vízellátó rendszerét a pusztavacsi és nagykőrösi erdőkben.
A társaság tájékoztatása szerint a mintegy 13 ezer hektáros területen augusztusra gyakorlatilag valamennyi természetes vízforrás kiszáradt, így ezek az itatók sok állat számára az egyetlen biztos ivóvízforrást jelentik.
A vadkamerák felvételei alapján nappal és éjszaka is folyamatos a forgalom az itatóknál. Őzek, dámszarvasok, vaddisznók mellett számos madárfaj, kisebb emlős, valamint több védett ragadozó madár és gyurgyalag is rendszeresen felkeresi ezeket a helyeket.
A napelemes vízellátó rendszerek előnye, hogy olyan erdőrészleteken is biztosítani tudják a vízutánpótlást, ahol elektromos hálózat nem áll rendelkezésre.
A következő évek egyik legfontosabb feladata lesz
Az idei rendkívüli hőség ismét rámutatott arra, hogy az erdőgazdálkodásban egyre nagyobb szerepet kap a víz visszatartása és a mesterséges vízlelőhelyek fenntartása. A kis tavacskák, dagonyák és itatók nemcsak a vadállomány számára jelentenek menedéket, hanem hozzájárulnak az erdei élőhelyek ökológiai egyensúlyának megőrzéséhez is.
A szakemberek szerint a klímaváltozás miatt várhatóan egyre gyakoribbá váló aszályos időszakokban ezek a beavatkozások még nagyobb jelentőséget kapnak, hiszen sok esetben több száz állat túlélését segíthetik elő.
Forrás és képek: Facebook
