Az ország számos térségében a tartós csapadékhiány és a hőség miatt kiszáradnak a vízfolyások, apadnak a tavak, egyre nehezebb helyzetbe kerülnek a vadon élő állatok. Lábodon azonban a jelek szerint más a kép. A SEFAG Zrt. Lábodi Vadászerdészetének területén a nagyvadak, de a kisebb állatfajok – köztük a kétéltűek és a hüllők – is folyamatosan találnak ivóvizet. Ebben nagy szerepe van a térség kedvező adottságainak, ugyanakkor a szakemberek szerint legalább ennyire fontos a hosszú évek óta következetesen végzett vízgazdálkodási munka, írják posztjukban.


Rituper Balázst, a Lábodi Vadászerdészet fővadászát idézik: a vadászterületet észak–déli irányban több jelentős vízfelület is átszeli. Itt található a kilenc tóból álló Alexandrai-tórendszer, a négy tóból álló Zimonai-tórendszer, valamint a kiterjedt Petesmalmi-tórendszer is.

– Ezekben a tavakban folyamatos a vízborítottság, ráadásul a vízszintjük szabályozható. Ha valamelyik tóban csökken a víz mennyisége, a másikból gyorsan tudjuk pótolni. Emellett a Rinya-patak több ága is keresztülszeli a területet. Bár ilyenkor kisebb a vízhozam, a vad még mindig talál benne elegendő vizet – ismertette a fővadász.

A szakember szerint a délnyugat-dunántúli térség helyzetét az is javította, hogy május óta jelentős mennyiségű csapadék hullott. Ez nemcsak az erdők és a mezőgazdasági területek állapotán látszik, hanem a vadállomány számára is kedvezőbb életfeltételeket teremtett.


Persze Lábodon sem mindenhol problémamentes a helyzet. Nagysallér térségében van egy kisebb, mintegy egy-két kilométeres terület, ahol természetes élővíz nem áll rendelkezésre. Itt már korábban mesterséges dagonyákat alakítottak ki, az elmúlt napok rendkívüli melege miatt azonban ezek vízpótlásáról már lajtos kocsival kell gondoskodni.

Hasonló megoldást alkalmaznak a csöpröndi vaddisznóskertben is, ahol naponta ezerliteres tartályokkal biztosítják az állatok számára a szükséges vízmennyiséget.

A vadászerdészet ugyan jelenleg stabilnak ítéli a helyzetet, de a klímaváltozás hatásait itt is érzékelik. Éppen ezért már tavaly elindítottak több olyan fejlesztést, amely hosszú távon segítheti a víz megtartását és a biztonságos vízellátást.

A tervek között szerepel a vízvisszatartó műtárgyak felújítása, a régi cserteleki halastó újbóli elgátolása, valamint egy korszerű, napelemes kútrendszer kialakítása is. Ez utóbbi elsősorban azokon a területeken jelenthet megoldást, ahol a száraz időszakokban a legnagyobb a vízhiány.


A fejlesztések célja egyértelmű: a Lábodi Vadászerdészet szeretné hosszú távon is biztosítani a térség értékes vadállományának és sokszínű élővilágának a fennmaradásához szükséges feltételeket. Az egyre gyakoribb szélsőséges időjárási helyzetekben ugyanis az egyik legfontosabb erőforrás továbbra is a megfelelő mennyiségű víz.

Forrás és kép: SEFAG Facebook-oldala