Az Európai Központi Bank (EKB) új szakaszába lépett az euróbankjegyek megújításának folyamata. Jelenleg két lehetséges témakör végleges látványtervei közül választhat a lakosság:

  • az egyik Európa kulturális örökségét mutatja be,
  • a másik pedig a kontinens folyóit és madárvilágát helyezi a középpontba.

Az online véleményezés 2026. szeptember 21-ig tart, ezt követően az EKB Kormányzótanácsa dönt arról, melyik terv alapján készüljenek el az új bankjegyek.


Miért csak a madarak?

A bankjegyek újratervezése kapcsán több osztrák vadászati szervezet is felvetett egy érdekes gondolatot. Úgy vélik, Európa természeti örökségét nemcsak madárfajok képviselhetnék, hanem a kontinens jellegzetes vadon élő emlősei is.

Érvelésük szerint a gímszarvas, az őz, a zerge, a hiúz vagy akár az európai bölény ugyanúgy hozzátartozik Európa arculatához, mint történelmi épületei vagy híres tudósai. Ezek az állatok évszázadok óta részei a kontinens történelmének, kultúrájának és tájainak, ezért méltó helyük lehetne egy közös európai fizetőeszközön is.

Többet jelentenek egyszerű állatoknál

Egy vadon élő állat képe nem csupán esztétikai elem lenne egy bankjegyen. Ezek a fajok az egészséges élőhelyek, a biológiai sokféleség és a jól működő ökoszisztémák jelképei is.

Ha egy területen stabil gímszarvas-, őz- vagy zergeállomány él, az általában azt is mutatja, hogy az adott élőhely megfelelő állapotban van. Egy ilyen motívum ezért azt is üzenhetné, hogy Európában ma is vannak olyan tájak, ahol a természet hosszú távon képes fennmaradni.

A vadgazdálkodás szerepe sem elhanyagolható

A természetes élőhelyek megőrzése és a felelős vadgazdálkodás kéz a kézben jár. Egészséges vadállomány csak ott maradhat fenn, ahol elegendő táplálék, búvóhely és megfelelő élettér áll rendelkezésre.

Ennek fenntartása közös feladat. A vadgazdálkodók, az erdészek, a természetvédelmi szakemberek és a földtulajdonosok együtt dolgoznak azért, hogy ezek az élőhelyek hosszú távon is megőrizzék értékeiket.

Éppen ezért a vadászat jóval többet jelent, mint a vadelejtés. Hozzátartozik az állomány folyamatos figyelemmel kísérése, az élőhelyek fejlesztése, a vadlétszám szabályozása és a természetes egyensúly fenntartása is.


Magyarországon is sokan büszkék lehetnek ezekre a fajokra

A felvetés magyar szemmel is érdekes. Bár hazánk nem tagja az eurózónának, nagyvadállományáról egész Európában ismert. A gímszarvas, az őz, a dámvad vagy a muflon nemcsak a vadászok számára jelent értéket, hanem természeti örökségünk fontos részei is.

Különösen a gímszarvas számít olyan fajnak, amelyet sokan Európa egyik meghatározó nagyvadjaként tartanak számon. Az őszi bőgés élménye évről évre természetjárók és vadászok ezreit vonzza az erdőkbe, ezért egy kapitális bika képe sokak számára az európai vadon jelképe lehetne.

Vajon egyszer megjelenhetnek a bankjegyeken?

A jelenlegi pályázatban továbbra is madárfajok szerepelnek a természetet bemutató terveken, az osztrák kezdeményezés azonban ráirányítja a figyelmet arra, hogy a nagyvadak is méltó módon képviselhetnék Európa élővilágát.

Egy gímbika, egy őzbak, egy zerge vagy akár egy európai bölény nemcsak egy-egy állatfajt jelenítene meg, hanem a kontinens természeti értékeit, sokszínűségét és az élőhelyek megőrzésének fontosságát is.

Hogy valaha valóban kerül-e vadon élő emlős az euróbankjegyekre, azt ma még nem lehet tudni. Az viszont biztos, hogy Európa természeti öröksége legalább akkora figyelmet érdemel, mint kulturális értékei.

Forrás: vadaszlap.hu

Indexkép: AI