Romló terméskilátások
A Farms.com legutóbbi podcastjában azt taglalták a résztvevők, hogy az Egyesült Államokban a kukorica- és szójaállományok állapotában a vártnál nagyobb mértékű romlás jelentkezett. Az USDA hétfői jelentése szerint a kukorica 61 százaléka még mindig jó vagy kiváló állapotban van, de tavaly a 73 százalékuk kapta ezt a minősítést, és a trend hétről hétre romló. A szójaállományok ugyanilyen arányban jók/kiválóak, és nem romlott a kondíciójuk a múlt hét óta. Ennek ellenére Texas, Nebraska, Kansas, Észak-Dakota és Dél-Dakota termőterületein továbbra is aggasztó a talajnedvesség hiánya és a hőség okozta stressz.
Az amerikai elemzők az európai termés miatt is aggódnak: különösen Franciaországban, Magyarországon, Lengyelországban és Németországban várnak erőteljes terméskiesést. Ezek az államok döntő hatással vannak az EU teljes kibocsátására, ezért az összegzés szerint
az EU teljes gabonatermése idén várhatóan 266 millió tonnát tesz ki, ami 8 százalékos kiesést jelent egyik évről a másikra. Ennek oka a magasabb inputköltségek és a kedvezőtlen időjárás.”
Az elemzők kiemelik, hogy az inputár-emelkedések jelentősen visszavetették a kukorica- és cirokvetéseket. „A legnagyobb területcsökkenést Franciaországban regisztrálták, ezt – jóval kisebb mértékben – Lengyelország, Magyarország, Bulgária, Románia, Spanyolország és Portugália követte” – állapították meg. Az EU teljes kukoricatermését 8 százalékkal kevesebbre becsülik a tavalyinál (52,5 millió t). Amennyiben ez megvalósul, akkor 2022 óta ez lenne a legkisebb termés.
Hasonló képet fest a búzáról is a jelentés: szintén 8 százalékos csökkenéssel 133,8 millió tonnára eshetett vissza a betakarított mennyiség az EU-ban, igaz, tavaly 145,26 millió tonnás rekorderedménnyel zárta a szezont Európa.
Az aszály által különösen sújtott Franciaországban várható a legnagyobb mennyiségi csökkenés az uniós tagállamok közül, arányaiban pedig Magyarország szenvedte el a legnagyobb kárt. Az elemzők megjegyzik: „A korábbi várakozásokhoz képest csak Romániában és Bulgáriában várható nagyobb búzatermés.”
Mindezek miatt az EU teljes gabonaimportja a FAS szerint 26,5 millió tonnáról 28,4 millió tonnára emelkedhet a 2026–2027-es gazdasági évben. Az Ukrajnából, az Egyesült Államokból, Brazíliából és Kanadából érkező kukoricaimport kulcsfontosságú lesz az EU számára. A szezonvégi zárókészletek az előző évi, rekordnak számító 37,5 millió tonnáról 29,6 millió tonnára csökkenhetnek.
Ukrajna: lassú aratás, szállítási nehézségek
Ukrajnában augusztus 3-ig még csak az árpaterület 68, a búzaterület 53 százalékát vágták le, az előbbit 4,35, az utóbbit 4,57 t/ha-os átlaggal. Az ország legnagyobb baja jelenleg az, hogy az odesszai kikötőforgalom nagyon korlátozott, az alternatív exportútvonalak költségei pedig emelkednek. Az Odessza kikötői felé tartó gabonavagonok száma 4525-ről 1356-ra csökkent, miközben a dunai kikötők irányába közlekedő szerelvények száma 167-ről 1141-re emelkedett. Augusztus 1-jétől 30%-kal nőttek a belföldi vasúti fuvardíjak, plusz a Duna alacsony vízállása miatt a bárkák kisebb rakományokkal indulhatnak el.
Az UkrAgroConsult becslése szerint a búza Konstancába történő szállításának költsége egyes esetekben elérheti a 60–70 dollárt tonnánként, ami teljesen elviheti a termelők nyereségét, ezért a gazdálkodók halogatják az értékesítést. A romániai kikötőben ez könnyebbséget jelent, mivel ott most éppen a saját termésük vízre rakásával vannak elfoglalva. Közben felfelé, a Duna-Rajna útvonalon 30 éves mélységre süllyedt a vízszint, a teherhajók 20 százalékos kapacitáskihasználtsággal közlekednek.
Az oroszok még optimisták
A moszkvai IKAR elemző intézet becslése szerint az idei búzatermés 90 millió tonna lehet, ami csak 1,1 millió tonnával lenne kevesebb a tavalyinál.
„Összességében Dél-Oroszországban meglehetősen jó termés várható. Elképzelhető azonban, hogy túl optimisták vagyunk, és a Szibéria egyes térségeiben tapasztalható károk végül jóval súlyosabbnak bizonyulnak. Egyelőre azonban kitartunk 44,5 millió tonnás búzaexport-potenciál mellett” – részletezte az elemző intézet vezetője. Szerintük az árpatermés 19 millió tonna lehet, szemben a tavalyi 19,7 millió tonnával, miközben az exportpotenciál 5 millió tonnára csökkenhet.
Az orosz export szintén kiviteli gondokkal küzd, elsősorban a Kercsi-szorost érő ukrán támadások miatt. A betakarítást és a közúti fuvarozást pedig a dízelhiány akadályozza.
Élénkülő kínai érdeklődés az amerikai termények iránt
Miközben a kínálati oldalon szűkülések láthatók, Kína vásárolni kezdett: pénteken nyolc amerikai szójababszállítmányt kötöttek le a Mexikói-öböl térségében, további hatot pedig a Csendes-óceáni északnyugati kikötőkből, közvetlenül a piac zárását követően. Az összesített mennyiség elérheti az egymillió tonnát. Az amerikai várakozások szerint Peking nemcsak szóját, hanem kukoricát is fog rendelni az Államokból. Ez rövid távon támogathatja a világpiaci árakat.
Mi a lényeg?
A fenti hírek együtt elméletben emelkedő árakat kell hogy hozzanak a terménypiacokon, ám egyelőre azt látjuk, hogy Párizsban 220 euróig ereszkedett vissza a búza ára a július 10-i kiugrást követően. Magyarországon továbbra is 66–69 ezer Ft/t között kereskednek a gabonával. Az árpa 60 ezer forint körül érékesíthető. A hazai terméseredmények ismeretében mindkét növény masszívan veszteséges. Változást csak a kukorica betakarítása, illetve a nemzetközi politikai és szállítmányozási helyzet romlása hozhat.
Indexkép: Shutterstock.
