Az Egyesült Államok 25 szövetségi állama (tehát az összes állam fele) pert indított a Trump-adminisztráció ellen a július végén bevezetett új importvámok miatt. A felperesek szerint az intézkedés valójában a Legfelsőbb Bíróság által korábban megsemmisített általános vámrendszer „újracsomagolt” változata, amelyet ezúttal a kényszermunka elleni fellépésre hivatkozva vezettek be. Az ügy azonban túlmutat az amerikai belpolitikán: a vámok gyakorlatilag a teljes globális áruforgalmat érintik, így közvetett hatásuk a mezőgazdasági terménypiacokon is érezhető.
Megtalált egy kiskaput
A Trump-adminisztráció tavasszal jelentős vereséget szenvedett, amikor a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy az elnök nem alkalmazhatta a korábban használt rendkívüli jogkört (IEEPA) ilyen széles körű vámok bevezetésére. Az átmeneti intézkedések lejárta előtt azonban az adminisztráció új megoldást választott. Ezúttal az 1974-es Trade Act 301. szakaszára építették a vámokat, arra hivatkozva, hogy 60 gazdasági terület – köztük az Európai Unió – nem lép fel kellő hatékonysággal a kényszermunkával előállított termékek importja ellen. A vizsgálatot az Egyesült Államok Kereskedelmi Képviselői Hivatala folytatta le, majd ennek alapján Donald Trump 10 vagy 12,5 százalékos pótlólagos vámokat rendelt el.
A megvámolt térségek 60 fős listáján a világ összes fontos exportőre rajta van az EU-tól kezdve Kanadán és Brazílián át Kínáig.
A 25 szövetségi állam szerint a kényszermunkára való hivatkozás csupán jogi ürügy, amelynek célja a korábban elbukott általános vámok újbóli bevezetése. A kereset ezért a vámok felfüggesztését és az addig beszedett vámok visszatérítését is kéri. Az ok egyszerű: a megvámolt importáruk költségeit végeredményben a fogyasztók viselik, akik nem szeretnének az egyébként is megnövekedett infláció mellett többet fizetni a beáramló termékekért.
A mezőgazdaság sem marad ki
Az intézkedés az agrárkereskedelmet is érinti. Az amerikai kormányzat szinte minden termékre kiterjedő vámot vezetett be, amely alól bizonyos, az USA számára fontos árucsoportok mentességet kaptak. Mentességet kapott például a kávé, a kakaó, a tea, a banán, több trópusi gyümölcs, egyes fűszerek, bizonyos élelmiszer-alapanyagok és vetőmagok, továbbá egyes műtrágya- és növényvédőszer-alapanyagok. Magyarán az EU exportja szempontjából fontos borok, sajtok, olívaolaj, tészták, csokik, sertéshúskészítmények, kekszek és sütik éppúgy hátrányba kerültek az USA piacán, mint a maláta, a vetőmag, a speciális takarmány-alapanyagok, a keményítő stb.
Magyarország számára ezek a hatások csak közvetetten jelentkeznek: néhány európai terméknek más utat kell találnia az export levezetésére. Az értékesítési gondok egy adott ország egész teljesítményét, vásárlóerejét befolyásolni tudják, és végül a magyar termékek célpiacaként sem úgy fog működni, mint ahogy azt megszoktuk. Az olaszok és németek sikerei ezért számunkra is fontosak.
Az eddigi tapasztalatok alapján az ilyen vámháborúk hosszabb távon nemcsak az árakat, hanem a kereskedelmi útvonalakat is tartósan átalakítják. Reméljük, hogy a bíróság ismét megsemmisíti az intézkedést, és a kereskedelmi bizonytalanság mérséklődik.
Indexkép: Shutterstock.
