A hazai szójatermesztők bizakodóan tekintenek az idei szezonra, miután a júniusi időjárás kedvező feltételeket biztosított az állományok fejlődéséhez. Bár a termelési kilátások kedvezőek, Magyarország továbbra is jelentős importra szorul, mivel a hazai termés csak töredékét fedezi a takarmányipar igényeinek.
A hazai termelés továbbra sem fedezi a keresletet
Az idei évben mintegy 50 ezer hektáron termesztenek szóját Magyarországon. Amennyiben az országos termésátlag eléri a hektáronkénti 2,5 tonnát, a teljes betakarított mennyiség még így is csupán a hazai szükséglet mintegy 10 százalékát fedezheti.
A takarmányozási célú szója iránti belföldi igény évente megközelíti a 700 ezer tonnát.
A Magyarországon előállított, GMO-mentes szója iránt ráadásul külföldön is élénk kereslet mutatkozik, ezért a hazai felhasználás biztosításához jelentős mennyiségű importszójára is szükség van. A hiányzó mennyiséget jellemzően az Egyesült Államokból szerzik be, amelyet elsősorban takarmányozási célra használnak fel.
A kukorica visszaszorul, de nem mindenhol a szója veszi át a helyét
Az elmúlt évek aszályos időjárása miatt egyre több térségben csökken a kukorica vetésterülete, különösen a Tiszántúlon és a Duna–Tisza közén. A felszabaduló területeket azonban nem minden esetben szójával hasznosítják.
A termelők sok helyen inkább napraforgót vagy kalászos gabonákat választanak. Ennek egyik oka, hogy a világpiaci árak alakulása a szójatermesztés jövedelmezőségét is kedvezőtlenül befolyásolja, így a termelési kedv ennél a növénynél is mérséklődött.
A hazai szójatermesztők bizakodóan tekintenek az idei szezonra, miután a júniusi időjárás kedvező feltételeket biztosított az állományok fejlődéséhez – Fotó: Shutterstock
Jobban viseli a szárazságot, de a csapadék továbbra is fontos
A szója a kukoricánál kisebb növény, ezért levélfelülete is mérsékeltebb, ami alacsonyabb párologtatással jár. Emiatt általában kedvezőbben reagál a száraz időszakokra, ugyanakkor a virágzás idején továbbra is szüksége van megfelelő mennyiségű csapadékra és magasabb páratartalomra.
Az idei júniusi időjárás ebből a szempontból kedvezően alakult, ezért a szakemberek jelenleg biztató terméskilátásokkal számolnak. Ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy tartós csapadékhiány mellett a szója sem képes korlátlanul alkalmazkodni, hiszen víz nélkül egyik szántóföldi kultúra sem tud megfelelő hozamot produkálni.
Az aszály kevésbé csökkenti a termést, mint a kukoricánál
A szakmai tapasztalatok szerint a szója terméspotenciálját is visszaveti a szárazság, azonban ennek mértéke általában kisebb, mint a kukorica esetében. Míg a kukorica termésátlaga jelentősen visszaeshet egy aszályos évben, addig a szója sok esetben mérsékeltebb veszteséggel képes átvészelni a kedvezőtlen időjárási körülményeket.
Ennek ellenére a gazdálkodók vetésszerkezetét nem kizárólag a klíma, hanem a piaci viszonyok is alakítják. A napraforgó jelenlegi felvásárlási ára sok termelő számára kedvező alternatívát jelent, míg a kalászos gabonák előnye, hogy korábban betakaríthatók, így kisebb mértékben vannak kitéve a nyár végi és őszi időjárási kockázatoknak.
A piaci bizonytalanság továbbra is meghatározó
A szója felvásárlási ára évről évre jelentősen változhat, mivel azt egyaránt befolyásolják a nemzetközi piaci folyamatok és az időjárási körülmények. Emiatt a termelők számára nehéz hosszabb távra tervezni, hiszen a jövedelmezőség jelentős mértékben függ a betakarításkori piaci helyzettől.
A szakemberek szerint a klímaváltozás miatt egyre fontosabbá válik olyan növények termesztése, amelyek a rendelkezésre álló csapadékot hatékonyabban tudják hasznosítani. A szója ebbe a körbe tartozik, de várhatóan más kultúrák – például a csicseriborsó, a lencse vagy az olajlen – vetésterülete is fokozatosan növekedhet a következő években.
Forrás: novenyvedoszer.hu
Indexkép: pexels.com
