A magyar állattartó gazdaságok takarmányozási gyakorlata 2025-ben is egyértelműen a tömegtakarmányokra épült. Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) frissen megjelent jelentése szerint a kérődzők étrendjének legnagyobb részét az erjesztett és szálas tömegtakarmányok, valamint a zöldtakarmányok tették ki, miközben a szemestermények továbbra is kulcsszerepet játszottak az állatok takarmányozásában.

Az AKI adatai alapján 2025-ben a szarvasmarhák takarmányozására 7,65 millió tonna takarmány-alapanyagot használtak fel, míg a juhok esetében 441 ezer tonna, a kecskéknél 22,4 ezer tonna, a lovaknál pedig 69,2 ezer tonna volt a felhasználás. A jelentés rámutat arra is, hogy az aszályos időjárás több térségben lerövidítette a legeltetési időszakot, ami növelte az alternatív takarmányforrások jelentőségét.



A különböző állatfajok takarmányozásában az erjesztett, szálas és zöldtakarmányok részesedése a következőképpen alakult:

  • Ló: 93,8%
  • Kecske: 89,3%
  • Húshasznosítású szarvasmarha: 84,5%
  • Juh: 83,0%
  • Tejhasznosítású szarvasmarha: 77,3%

A szemestakarmányok részaránya állatfajtól függően 6,1–15,4 százalék között mozgott, így ezek jelentették a második legfontosabb takarmány-alapanyagcsoportot. A legkisebb arányban a zsírok, olajok, ásványi anyagok és premixek szerepeltek az étrendben.

A kukorica maradt a favorit

A szemestermények között továbbra is a kukorica dominált. A tej- és húshasznú szarvasmarhák, valamint a juhok esetében a kukorica adta a szemestermény-felhasználás közel felét vagy annál is nagyobb részét. A kecskéknél kiegyenlítettebb volt az összetétel, míg a lovaknál egyértelműen a zab vitte a prímet.

A lovak szemestermény-felhasználásán belül:

  • Zab: 51,2%
  • Árpa: 40,6%
  • Kukorica: 7,1%
  • Egyéb gabonafélék: 0,6%
  • Búza: 0,5%

A tejtermelő szarvasmarhák igénylik a legtöbb koncentrált takarmányt

A szarvasmarha-ágazatban a tejhasznosítású állomány takarmányozása jelentősen eltér a húshasznú állatokétól. A tejtermelő tehenek esetében 243 ezer tonna fehérjehordozót használtak fel, míg a húshasznú állományban csupán 28,5 ezer tonnát. A legfontosabb fehérjeforrások az extrahált szójadara, a repcedara és a napraforgódara voltak.

A feldolgozóipari melléktermékek szerepe szintén jelentős maradt. A szarvasmarhák takarmányozásában felhasznált melléktermékek több mint harmadát a kukoricaglutén-takarmány (CGF) adta, de fontos szerepet kaptak a cukoripari és a söripari melléktermékek is.


A juhoknál a legelő a kulcs

A juhok takarmányozásában továbbra is a legelőfű és a széna dominál. Az állatok étrendjének 83 százalékát tették ki az erjesztett, szálas és zöldtakarmányok, ezen belül a zöldtakarmányok 44, a szénák és szalmák pedig közel 36 százalékos részesedéssel szerepeltek. A szemestermények aránya 15,4 százalék volt, amelynek közel fele kukorica.

Nőtt a szarvasmarha- és lóállomány

A KSH adatai szerint 2025 végén Magyarországon 873 ezer szarvasmarhát tartottak, ami meghaladta az egy évvel korábbi állományt. A lóállomány szintén emelkedett, 41 ezer egyedet számlált. Ezzel szemben a juhállomány 832 ezer darabra csökkent, míg a kecskeállomány 32,3 ezer darabra nőtt.

A jelentés összességében azt mutatja, hogy a hazai kérődző állattartásban továbbra is meghatározó szerepet töltenek be a tömegtakarmányok, ugyanakkor a hatékony termelés érdekében a koncentrált takarmányok és a különböző fehérjeforrások jelentősége sem csökkent. Az időjárási szélsőségek pedig egyre nagyobb hatást gyakorolnak a takarmányozási stratégiákra és a felhasznált alapanyagok összetételére.

Forrás: Agrárközgazdasági Intézet

Indexkép: Shutterstock