A magyar mezőgazdaság egyik legfontosabb növénye, a kukorica történelmi válságba került. Az egymást követő aszályos évek, a hőkupola-jelenségek és a tartós hőstressz következtében a vetésterület a korábbi felére csökkent, miközben a gazdák egyre nagyobb része kényszerül új növénykultúrák felé fordulni – hangzott el a Trend FM műsorában, ahol Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke értékelte a helyzetet.
Történelmi visszaesés a kukoricában
Magyarországon az 1990-es évektől kezdve közel három évtizeden át a kukorica volt a legnagyobb területen termesztett szántóföldi növény, átlagosan mintegy 1,2 millió hektáron. Ez a stabilitás azonban 2022-től megtört.
A 2022-es történelmi aszály, majd az azt követő évek – 2024, 2025 és 2026 – ismétlődő extrém száraz periódusai alapjaiban rengették meg a termesztési biztonságot. A gazdálkodók bizalma megingott, ennek következtében az idei vetésterület már csak mintegy 590 ezer hektár, ami gyakorlatilag feleződést jelent.
Petőházi Tamás szerint a helyzet túlmutat a technológiai kérdéseken: a termelőknek nemcsak új technológiákat, hanem teljesen új növénykultúrákat is meg kell tanulniuk a túlélés érdekében.
Petőházi Tamás – Fotó: Agroinform
Hőkupola és hőstressz: kritikus időszakban érkezik az extrém meleg
A kukorica különösen érzékeny a fejlődés kulcsidőszakaiban jelentkező hő- és vízhiányra. Az idei hőkupola-jelenség és a tartós 38–40 °C-os hőmérséklet olyan időszakban érte a növényállományt, amikor a termésképződés szempontjából kritikus folyamatok zajlanak.
A szakértők szerint ez nem egyszerű időjárási anomália, hanem egy egyre gyakrabban visszatérő klímaminta, amely alapjaiban kérdőjelezi meg a kukorica hazai termesztésbiztonságát.
Napraforgó: menekülőút vagy új kockázat?
A kukorica visszaszorulásával párhuzamosan a gazdák jelentős része a szárazságtűrőbbnek tartott napraforgó felé fordult. Ennek vetésterülete idén 780 ezer hektárra nőtt, ami történelmi csúcs. Ugyanakkor a jelenlegi extrém hőség már ezt a kultúrát is komoly stressz alá helyezi. A 38–40 °C-os időszakokban a napraforgó sem képes stabilan fenntartani fiziológiai folyamatait, így a „biztonságos alternatíva” szerepe is kérdésessé válik – fogalmazott Petőházi Tamás.
Eltűnő export, bizonytalan piaci pozíció
A termelés visszaesése makrogazdasági szinten is érzékelhető. Magyarország korábban jelentős kukoricaexportőr volt: kedvező években 3,5–4 millió tonna kukoricát is exportált, főként az Európai Unió piacaira.
Ez a pozíció mára gyakorlatilag megszűnt, sőt egyes időszakokban importkitettség is kialakulhat a környező uniós országok felől.
Árakat egyszerre mozgatja klíma és valuta
A piaci árak alakulását a GOSZ elnöke szerint több, egymást erősítő tényező befolyásolja:
- Globális időjárási hatások: a dél-amerikai „szuper El Niño” jelenség várhatóan a nemzetközi gabonaárak emelkedését hozhatja 2027 elejéig.
- Devizaárfolyam: a forint erősödése (380-ról 350 Ft/euróra) tonnánként akár 7–8 ezer forintos bevételkiesést is jelent az exportpiacokon.
- Ellátási láncok: import esetén a szállítási költségek további árfelhajtó tényezőt jelentenek.
Alternatív növények: kényszerű tanulási folyamat
Petőházi Tamás szerint a gazdálkodók előtt nincs sok választás: alkalmazkodni kell az új klimatikus viszonyokhoz. Egyre nagyobb szerepet kapnak az alternatív növények, mint például:
- cirok
- őszi borsó
- olajretek
- facélia
A cirok például a takarmányozás mellett a humán táplálkozásban is egyre nagyobb szerepet kaphat a gluténmentes trendek erősödésével.
Petőházi Tamás szerint ezek a kultúrák ma még tanulási fázisban vannak:
Ezeknek a növényeknek a termesztését most tanuljuk meg mi, termelők
fogalmazott.
Átrendeződő agrárium: nem átmeneti jelenség
A kukorica visszaszorulása tehát nem rövid távú piaci ingadozás, hanem strukturális átalakulás része. A klímaváltozás miatt a Kárpát-medence mezőgazdasága új egyensúlyi állapot felé mozdul, ahol a diverzifikáció, az öntözésfejlesztés és az alkalmazkodó növénystruktúra válik kulcskérdéssé.
A kérdés ma már nem az, hogy visszatér-e a régi termelési szint, hanem az, hogy milyen új növénykultúrákra épül a magyar szántóföldi gazdálkodás a következő évtizedben.
Forrás: Trend FM
Indexkép: Shutterstock
