A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb, „Magyarország számokban, 2024” című kiadványa részletes képet ad a hazai mezőgazdaság aktuális állapotáról. A 2010 és 2024 közötti időszakot áttekintve jól kirajzolódnak azok a szerkezeti változások, amelyek új irányokat jeleznek a hazai agrártermelésben.

Növekvő állattenyésztési súly, csökkenő növénytermesztési részarány

Az elmúlt évtized tendenciáitól eltérően 2022 és 2024 között a növénytermesztés részesedése folyamatosan csökkent a mezőgazdasági termelési szerkezeten belül.

Míg 2010-ben a növényi termékek az agrárium kibocsátásának 66,5%-át adták, 2024-re ez az arány 58,1%-ra mérséklődött. Ezzel szemben az élő állatok és állati termékek súlya nőtt: az állattenyésztés 2020 óta ismét meghatározóbb szerephez jutott, 2024-ben már a teljes mezőgazdasági kibocsátás 41,9%-át adta.

Ez az átrendeződés több tényezőre vezethető vissza: a növénytermesztést az időjárási szélsőségek egyre gyakrabban sújtják, miközben a piaci környezet és a támogatási rendszerek is kedvezőbbé váltak az állattenyésztés számára.

Csökkenő termőterületek, vegyes hozameredmények

2024-ben több fontos szántóföldi növény betakarított területe csökkent az előző évhez képest. A búza, az árpa és a repce esetében egyaránt visszaesés történt, míg a kukorica területe nőtt, a napraforgóé pedig gyakorlatilag változatlan maradt.

A kalászos gabonák fajlagos hozama ugyan enyhén javult – a búzáé 1,2%-kal, az árpáé 1,3%-kal emelkedett –, de összességében a 2024-es termésmennyiségek elmaradtak az előző évitől.

A kedvezőtlen időjárási körülmények különösen a kukoricát és az olajnövényeket sújtották. A kukorica hektáronkénti hozama például 26%-kal csökkent, de a napraforgó és a repce is gyengébben teljesített.

növénytermesztés

A kukorica hektáronkénti hozama például 26%-kal csökkent – Fotó: Pixabay

Burgonya, gyümölcs, egyéb növények: stagnálás vagy visszaesés

A termelési szerkezet részletes bontásából kiderül, hogy a burgonya és a gyümölcsfélék súlya is mérséklődött az elmúlt években.

A burgonya 2010-ben még a mezőgazdasági kibocsátás 2,6%-át adta, 2024-re ez az arány 1,5%-ra esett vissza. A gyümölcsfélék esetében hasonló a helyzet: 10,2%-os arányról 2024-re 9,6%-ra mérséklődött a részarányuk.

Az „egyéb növényi termékek” kategóriája (pl. takarmánynövények, ipari növények) szintén csökkenő súlyt képvisel, 2010-ben még 3%, 2024-ben már csak 2,6%-kal járultak hozzá a mezőgazdasági kibocsátáshoz.

Sertésből és tyúkból több, juhból kevesebb

Az állatállomány alakulása vegyes képet mutat. A KSH adatai szerint 2024. december 1-jén az egy évvel korábbihoz képest nőtt a sertések és a tyúkok száma, míg csökkent a juhállomány, a szarvasmarha-állomány pedig lényegében nem változott.

Ez a változás részben a hazai fogyasztási szokásokkal, részben pedig a piaci és exportlehetőségekkel, illetve a takarmányellátás és állategészségügyi helyzet stabilitásával is magyarázható.

Átalakuló agrárium – kihívások és alkalmazkodás

A „Magyarország számokban, 2024” kiadvány mezőgazdasági fejezete egyértelműen jelzi, hogy az agrárium szerkezete továbbra is változásban van. A klímaváltozás, a piaci nyomás és a technológiai fejlődés új kihívások elé állítják a termelőket, miközben a gazdasági döntések is egyre inkább a fenntarthatóság és a hatékonyság irányába mozdulnak el.

A részletes kiadvány további adatokat és elemzéseket tartalmaz a hazai gazdaság, társadalom és környezet aktuális folyamatairól, és elérhető a KSH hivatalos honlapján erre a LINKRE kattintva.

Forrás: MAGOSZ
Indexkép: pexels.com