A vizsgálatok a nagybani piacoktól kezdve a hipermarketeken és zöldség-gyümölcsüzleteken át egészen azokig az ideiglenes árusítóhelyekig terjedtek, amelyek a szamócaszezon idején országszerte megjelennek utak mentén, parkolókban vagy forgalmas közterületeken. Az ellenőrzések során az NKFH szakemberei nem csupán a gyümölcs minőségét vizsgálták, hanem kiemelt figyelmet fordítottak a termékek eredetének igazolására, a kötelező jelölések meglétére, a nyomonkövethetőség biztosítására, valamint az árusítás higiéniai körülményeire is.
A „lajosmizsei eper” hírnevével való visszaélés továbbra is gyakori
A vizsgálatok egyik legfontosabb idei tapasztalata, hogy továbbra is akadnak olyan kereskedők, akik megpróbálják kihasználni a magyar termékek iránti fogyasztói bizalmat. Különösen érzékeny területnek számít a Bács-Kiskun vármegyei Lajosmizse és térsége, amely az ország egyik legismertebb szamócatermesztő körzete. A térségben a szamócatermesztés évtizedes hagyományokra épül, a „lajosmizsei eper” elnevezés pedig mára gyakorlatilag önálló márkanévvé vált a vásárlók szemében. A tapasztalatok szerint leggyakrabban romániai eredetű szamóca kerül magyar termékként a fogyasztók elé. Az ilyen jellegű megtévesztés súlyos jogsértésnek minősül, amely jelentős bírságot vonhat maga után.
A „lajosmizsei eper” hírnevének védelme érdekében a hatóságok rendszeresen ellenőrzik a termékek eredetét – Fotó: Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság
Fontos hangsúlyozni, hogy a külföldi szamóca jelenléte önmagában nem jelent problémát – az ellenőrzött tételek mintegy 18 százaléka származott külföldről, ami megfelel a piaci viszonyoknak és a szezonális kínálatnak. Ugyanakkor a fogyasztó döntését és vásárlását hátrányosan befolyásolja, ha nem kap valós információt arról, hogy valójában mit vásárol.
A csomagolás és a külső jegyek is árulkodóak lehetnek
Az ellenőrzések során a felügyelők azt tapasztalták, hogy a külföldi szamóca gyakran már külső megjelenése alapján is elkülöníthető a hazai termékektől. Az egyes országok eltérő fajtákat termesztenek, amelyek színe, alakja, mérete vagy éppen fényessége eltérhet a Magyarországon megszokottaktól. A korábbi évhez hasonlóan a szállítási és csomagolási gyakorlatok is árulkodóak lehetnek:
- míg a hazai termelők jellemzően az egységesen használt, cserélhető 5 kilogrammos farekeszeket alkalmazzák,
- addig a görög, spanyol vagy lengyel szamóca rendszerint kisebb, egyszer használatos karton- vagy farekeszekben érkezik,
- a román termékek pedig gyakran műanyag rekeszekben kerülnek forgalomba.
A csomagolás típusa, például a műanyag rekeszek használata, árulkodó jel lehet a szamóca származásával kapcsolatban – Fotó: Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság
Hiányos jelölés, nyomonkövethetőség és megsemmisített tételek
A vizsgált tételek közel 10 százaléka nem felelt meg a minőségi, jelölési vagy nyomonkövethetőségi előírásoknak. A leggyakoribb probléma a hiányos jelölés, illetve az volt, hogy az árusok nem tudták igazolni az áru eredetét. A nyomonkövethetőség hiánya különösen súlyos problémának számít, hiszen ilyen esetekben egy esetleges élelmiszerbiztonsági kockázat sem kezelhető megfelelően. A legsúlyosabb esetekben a hatóság a tételek forgalomból történő kivonásáról és megsemmisítéséről intézkedett. Ennek következtében 10 tételt, összesen 2,7 tonnányi szamócát kellett kivonni a forgalomból és megsemmisíteni.
Pozitívum ugyanakkor, hogy a szamóca minőségével kapcsolatban viszonylag kevés kifogás merült fel. Ennek egyik oka, hogy a gyümölcs rendkívül keresett termék, így gyorsan gazdára talál, nem marad hosszabb ideig az értékesítési helyeken. A gyors árumozgás csökkenti annak kockázatát, hogy a termék minősége a pulton romoljon. Az alkalmi árusítóhelyek ellenőrzése során a gyümölcs minőségével kapcsolatban nem merült fel jelentős probléma, és a higiéniai körülmények is többnyire megfelelőnek bizonyultak. Az ellenőrök elsősorban kisebb hiányosságokra, például a védőkesztyű használatának fontosságára hívták fel az árusok figyelmét.
A kiemelt ellenőrzési akció során eddig összesen 3,5 millió forint bírságot szabtak ki a hatóság szakemberei, több eljárásban azonban a bírság mértékének meghatározása még folyamatban van.
Növényvédőszer-maradék: a laboratóriumi vizsgálatok eredményei
A laboratóriumi vizsgálatok eredményei rámutattak, hogy az élelmiszerbiztonsági ellenőrzések továbbra is indokoltak. A szakemberek 19 mintát vettek növényvédőszer-maradék vizsgálat céljából. Négy minta esetében találtak kifogásolható eredményt:
- két mintában a szermaradék mennyisége meghaladta a megengedett határértéket,
- további két mintában pedig olyan hatóanyag jelenlétét mutatták ki, amely szamócában nem engedélyezett.
Az érintett ügyekben hatósági eljárás indult, a szankciók meghatározása jelenleg is folyamatban van.
Fotó: Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság
Hogyan védekezhet a vásárló a megtévesztés ellen?
Az ellenőrzések tapasztalatai alapján a vásárlók is sokat tehetnek azért, hogy ne váljanak megtévesztés áldozatává. Érdemes különösen óvatosnak lenni a gyanúsan olcsó ajánlatokkal szemben, hiszen a jelentősen piaci ár alatt kínált „magyar” vagy „lajosmizsei” szamóca esetében nagyobb az esélye annak, hogy a termék valójában külföldi eredetű. Vásárláskor célszerű figyelni a származási ország feltüntetésére, és kérdés esetén az árustól is érdeklődni a termék eredetéről.
A fogyasztók számára fontos tudni azt is, hogy a köznyelvben rendkívül népszerű „lajosmizsei eper” valójában nem egy külön szamócafajtát jelent. A kifejezés inkább egy, az évtizedek során kialakult minőségi márkanév, amely Lajosmizse és környékének hagyományos szamócatermesztéséhez kapcsolódik. A térség kedvező természeti adottságai, a helyi termesztési tapasztalat és a korán piacra kerülő, jó minőségű termés együttesen alakították ki azt a bizalmat, amely miatt a vásárlók ma is keresik a „lajosmizsei” szamócát. Éppen ez a jó hírnév teszi vonzóvá a név jogosulatlan használatát is. Az NKFH ezért arra kéri a fogyasztókat, hogy a szezonban továbbra is körültekintően vásároljanak, és lehetőség szerint megbízható, ellenőrizhető forrásból szerezzék be a gyümölcsöt.
A szamócaszezon lezárultával sem ér véget a hatósági jelenlét: az NKFH a következő hónapokban is folytatja a zöldség- és gyümölcspiac ellenőrzését annak érdekében, hogy a vásárlók valóban azt kapják, amit a címke, a tábla vagy az árus ígér. Az ilyen ellenőrzések nemcsak a fogyasztók védelmét szolgálják, hanem a jogszabályokat betartó, tisztességesen működő vállalkozások érdekeit is, hiszen hozzájárulnak a tisztességes piaci verseny fenntartásához és a jogsértő piaci szereplőkkel szembeni hatékony fellépéshez.
Forrás: NKFH
Indexkép: shutterstock.com
