Magyar kutatók az elmúlt tizenegy év adatai alapján megvizsgálták, mely megyéket sújtották leginkább a hőhullámok, és hol jártak a legnagyobb többlethalálozással. Szabó Péter és Pongrácz Rita, az ELTE Meteorológiai tanszék kutatóinak vizsgálata azt mutatja, hogy a hőhullámok egészségügyi hatása nem mindenütt követi a hőség gyakoriságát, ami fontos szempont lehet a közegészségügyi felkészülésben.

A déli-délkeleti megyékben nyaranta átlagosan 2-3 hőhullámos hetet regisztráltak az utóbbi évtized során, Tolna megyében pedig több mint harmadával nőtt a halálozás intenzív hőhullámok alatt. Ez derül ki Szabó Péter és Pongrácz Rita, az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatóinak  elemzéséből, akik azt vizsgálták, hogyan változik a hőhullámok gyakorisága, és egészségünkre gyakorolt hatásuk mennyire mutatkozik meg a hazai halálozási statisztikákban.

Jóval gyakoribbak és intenzívebbek a hőhullámok, mint a múlt század végén

Hőhullám idején az emberi szervezet szempontjából nemcsak az számít, hogy mi a napi maximum-hőmérséklet – legalább ennyire fontos, hogy mennyire melegek az éjszakák, vagyis kap-e esélyt a szervezetünk a regenerálódásra.

És minél több napig tart a folyamatos meleg a pihentető éjjeli enyhülés nélkül, annál nagyobb terhelés éri az emberi szervezetet. Épp ezért a hőhullámok hatását legjobban a napi átlaghőmérséklettel lehet mérni: ez az adat jól jelzi az olyan forró időszakokat, ahol már az éjszakák sem adnak enyhülést. Magyarországon a másod- és harmadfokú hőségriadóhoz is ezt a küszöböt használják: ha a napi átlaghőmérséklet egy, illetve legalább három napon át 27 °C felett alakul.

Korábbi elemzéseinkben már bemutattuk, hogy Magyarországon nem igaz, hogy „nyáron mindig is volt forróság”. A hetvenes-nyolcvanas években az ország kis részét leszámítva húsz év alatt egyetlen harmadfokú hőhullámos időszak sem fordult elő, mára viszont ezek rendszeresen megjelennek – az Alföldön és a nagyvárosokban az országos átlagnál két-háromszor is többször. Továbbá egy másik elemzésünk kimutatta, hogy a megfigyelt változások nem tekinthetők természetes ingadozásnak, azaz 90%-os bizonyossággal állítható, hogy az emberi tevékenység miatt lettek gyakoribbak a hőhullámok Magyarországon.

hőség

Hőségben is dolgozni kell – Fotó: pexels.com

Hűvös Nógrád – forró Csongrád: a hőhullámok nem egyformán sújtanak le megyéinkre

Mivel a halálozási adatok heti felbontásban állnak rendelkezésre, ezért a napi átlaghőmérséklet 27 °C feletti részét hétfőtől vasárnapig összegeztük. Ha ez a heti hőösszeg elérte az 1 °C-ot, az adott hetet hőhullámos hétnek tekintettük; intenzív hőhullámnak pedig azt, amikor ez az összegzett érték egy hét alatt meghaladta a 6 °C-ot. Az elemzést a 19 megyére és Budapestre átlagolva végeztük el a HungaroMet adatai alapján.

Eredményeink azt mutatják, hogy az elmúlt 11 évben, azaz 2015 és 2025 között a május-szeptemberi időszakban a hőhullámos hetek legnagyobb számban az ország déli és délkeleti részén fordultak elő.

Csongrád-Csanád megye vezeti a sort 33 héttel, majd sorban Békésben 29, Bács-Kiskunban 27, Jász-Nagykun-Szolnokban 23 ilyen hetet találtunk a maximálisan lehetséges 240 hét alatt, ami azt jelenti, hogy nyaranta átlagosan 2-3 héten át terhelte az ott élők szervezetét a folyamatos, extrém meleg. Ez jól illeszkedik korábbi elemzéseinkhez – az országos átlag sokszor elfedi a valódi területi különbségeket, mert az északi vagy hegyvidéki térségek lefelé húzzák az átlagokat: Nógrádban csupán egyetlen ilyen hetet lehet találni, és Vas megyében is csak hármat.

hőség

A szerzők ábrája a HungaroMet adatai alapján számított értékekkel

2024 hozta az eddigi legintenzívebb hőhullámot

Egy másik korábbi elemzésünkben megmutattuk, hogy Budapesten és több, déli-keleti városban a 2024. július közepi hőhullám volt a leghosszabb és egészen eddig egyben a legintenzívebb is. Nem pusztán sokáig tartott, hanem a 27 °C feletti hőösszeg alapján is kiemelkedett: vagyis az emberi szervezetnek nem egy-egy forró napot, hanem tartós, éjjel-nappal fennálló hőstresszt kellett elviselnie. Ez alatt a kéthetes hőhullám alatt Budapesten például 34%-os többlethalálozás történt a 2024-es május-szeptemberi időszak átlagához viszonyítva.

Meglepő helyen magasabb a többlethalálozás

A hőhullámok terhe nem egyenletesen oszlik meg az országban, így érdemes megvizsgálni a megyei többlethalálozást, vagyis azt, hogy a hőhullámos hét alatt mekkora az adott megyében a hőhullámos héten kívüli átlagos halálozási szinttől vett eltérés. Ehhez a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) 2015 és 2025 közötti időszakra vonatkozó adatait vettük alapul. Elsőre a hőhullámos hetek gyakoriságához nagyon hasonló térbeli eloszlást várnánk, de az eredmények egyáltalán nem ezt mutatják.

Az intenzív hőhullámok idején az átlagos heti többlethalálozás több megyében nagyon erős jelként jelentkezik. Tolnában 35%, Baranyában 28%, Jász-Nagykun-Szolnokban 26%, Bács-Kiskunban 25%, Békésben és Budapesten 24% körüli többlethalálozás történt a 2015–2025 időszakban. Hozzá kell tenni, hogy intenzív hőhullámos hétből csak néhány fordult elő a vizsgált 11 év alatt: pl. Csongrád-Csanádban 2015-ben, 2017-ben, 2022-ben egyszer-egyszer, míg 2024-ben háromszor is. Érdekesség, hogy Csongrádban csak 20% körüli a többlethalálozás, miközben ez Magyarország egyik legmelegebb része – itt éppen ezért valószínűleg jó stratégiákkal készülnek a hőhullámokra, illetve Szegeden a legnagyobb a légkondicionálóval bíró lakások száma is.

hőség

A szerzők ábrája a HungaroMet, a KSH és a NEAK adatai alapján számított értékekkel

A megyei adatok segítenek a felkészülésben

Egy korábbi, a Másfélfokon megjelent cikkben bemutatott hazai eredmények szerint 2005 és 2014 között a hőhullámos napok alatt átlagosan kb. 15%-kal nőtt a napi halálozás, a nagyon hőhullámos 2015-ös nyáron pedig átlagosan 17%-os többlethalálozást detektáltak. Az itt közölt, 2015–2025 időszakot tekintő, heti felbontású friss elemzésünk az intenzív hőhullámok esetén ennél magasabb értékeket mutat. Eredményeink alapján kijelölhetők azok a megyék, ahol a közegészségügyi rendszereket, a szociális ellátó rendszereket és a hőhullámokhoz köthető stratégiákat célzottabban kellene fejleszteni.

A hőség különösen azoknál jelent nagy terhelést, akik idősek, krónikus betegek, szív- és érrendszeri problémával élnek, kisgyermekek, vagy olyan nagyvárosi lakásban laknak, amely éjszaka sem tud megfelelően lehűlni. Ezért a védekezés nem merülhet ki abban, hogy a legforróbb napokon elismételjük a szokásos tanácsokat: ez fontos, de önmagában csak rövidtávú megoldás.

A tartós hőhullámokra való felkészülésnek az egészségügyi és szociális ellátás, a várostervezés és az többféle intézményi működés alapfeladatává kell válnia. A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia is megfogalmazza, hogy középtávon meg kell erősíteni az egészségügyi ellátó rendszereket, nagyobb hangsúlyt fektetve a megelőzésre; hosszútávon pedig az éghajlatváltozást minden szinten be kell vonni az emberi és társadalmi erőforrásokkal kapcsolatos szakpolitikákba.

Köszönjük a 2015–2025 időszak, napi, homogenizált, 10 km-es rácsra interpolált felszíni megfigyeléseket (HuClim) a HungaroMet Nonprofit Zrt-nek, illetve a heti és megyei halálozási adatokat a KSH-nak és NEAK-nak. A kutatás megjelenését az ECF támogatta.

Forrás: masfelfok.hu
Szerzők: Szabó Péter, éghajlatkutató, az ELTE Meteorológiai Tanszékének doktorandusza; Pongrácz Rita, meteorológus, hidrológus, a földtudományok doktora, az ELTE Meteorológiai Tanszékének adjunktusa.