A repce helye a vetésforgóban nem változott meg, de a környezet igen
A jövő hét szerdai Repcetermesztés 2026–2027 – Változó környezet, stabil technológiák Agroinform online konferencia apropóján termelőket kérdeztünk arról, hogyan látják a repce kilátásait, a termesztés lehetőségeit és a kultúra jövőjét. A megszólalók egybehangzóan azt emelték ki, hogy a repce továbbra is fontos szereplője marad a vetésforgónak, de az eredményességet ma már sokkal inkább az időjárás, a vízellátás, a növényvédelem és a költségek határozzák meg.
Szécsi Zoltán gazdálkodó, a Heves vármegyei Kömlőről arról beszélt, hogy náluk idén is jelentős területen van repce. Mint mondta, a teljes szántóterületük mintegy 160 hektár, ebből 115 hektárra állt össze az idei fő növénykör, 48 hektár búzával és 67 hektár repcével. Hozzátette: nemcsak az agrotechnológia, hanem a csapadékmennyiség is meghatározza, hogy hol mennyit lehet termelni.
Szécsi szerint a repce akkor ad jó eredményt, ha az őszi csapadék megvan, az állomány egyenletesen kel ki, és a növény megkapja a szükséges tápanyagokat. A technológiai fegyelem mellett a tavaszi regulátorozás és a megfelelő növényvédelem is kulcskérdés. Úgy fogalmazott, hogy gazdaságában idén 25–30 mázsás termésre számít, ami szerinte a körülményekhez képest vállalható szint.
A gazdálkodó a költségekre is külön felhívta a figyelmet. Elmondása szerint tavasszal jelentős nitrogénmennyiséget juttattak ki, de úgy látja, hogy a mai árak mellett a túlzott inputfelhasználás könnyen rontja a repce jövedelmezőségét. Azt hangsúlyozta, hogy a repcével nem szabad ész nélkül termelni: inkább egy szűkebb, jó egyensúlyt kell megtalálni a ráfordítások és a várható hozam között.
A repce előnyei továbbra is fontosak
A termelő szerint a repce jó talajlazító hatású növény, szép talajt hagy maga után, és előveteményként is kedvező. Különösen fontos szerepe van az őszi csapadék hasznosításában, ugyanakkor a döntéseket nagyon gyorsan és érzékenyen kell meghozni. Ha az augusztustól szeptember végéig tartó időszakban nincs elegendő víz, akár az azonnali tárcsázás és a napraforgóra való váltás is szóba kerülhet.
Ács Norbert, aki Zala megyében, Nagykanizsa térségében gazdálkodik, hasonlóan összetett képet festett. Elmondása szerint 1196 hektáron dolgoznak, ebből 1070 hektár a szántó, és a piacképes árunövények területe 860 és 910 hektár között mozog. A repce náluk a 2025–2026-os évben 125 hektárt foglalt el, és a vetésszerkezetben évről évre hasonló arányt képvisel.
Ács szerint a környéken volt egy hosszabb visszaesés a repcében, de a tavalyi nagy aszály sok gazdát ismét visszaterelt ehhez a kultúrához. Úgy látja, hogy az idei tavaszi szárazság ellenére is jó eredmények születtek egyes területeken. Saját gazdaságában a repce megmaradt a vetésszerkezetben, és nem csökkentették az alapterületét.
Rovarkártevők és kelés: két komoly kihívás
A nagykanizsai gazda szerint a vetés idején a legnagyobb feladat az egyenletes kelés elérése, mert augusztus végén és szeptember elején nem mindig áll rendelkezésre megfelelő mennyiségű csapadék. Emellett a tavaszi rovarkártevők elleni védekezés is komoly kihívás. Különösen a fénybogár okoz gondot, és a növényvédelmi lehetőségek szűkülése miatt a védekezés egyre nehezebb.
Arra is kitért, hogy ősszel és tavasszal is többszöri rovarölőszeres kezelésre lehet szükség, ami tovább növeli a költségeket. Ugyanakkor hangsúlyozta: a repce olajos növényként a takarmányiparban és a bioüzemanyag-gyártásban is felhasználható, ezért az ára nem mindig mozog együtt a búza vagy a kukorica árával.
Ács Norbert úgy látja, hogy a repce piaci pozíciója viszonylag stabil lehet hosszabb távon is, mert a világ egyes térségeiben korlátozott a további termelési terület bővítésének lehetősége. Ezzel párhuzamosan a repce fontos eleme marad a vetésforgónak is, mivel keresztes virágú növényként jól egészíti ki a pillangósokat.
Az őszi búza előveteményeként is értékesnek tartja. Tapasztalata szerint az elővetemény-hatás a termésben is megmutatkozhat. Emellett az árvakelésű repce és az állományszárítás egyes tarlókezelési feladatokat is részben kiválthatnak, ami a tarló állapotában is látszik.
Szécsi Zoltán véleménye, hogy a repcével nem szabad ész nélkül termelni, inkább egy szűkebb, jó egyensúlyt kell megtalálni a ráfordítások és a várható hozam között – Fotó: Pixabay
Az árak és a költségek együtt formálják a döntéseket
A piaci kilátásokat illetően a megszólalók óvatosak voltak. Ács Norbert szerint a repce ára korábban magasabb szinteket is elért, de most inkább a stagnálás a reális forgatókönyv. Azt mondta, a középtávú mozgásokban lehetnek kisebb kilengések, de érdemi emelkedésre nem számít.
Nagy Imre Gábor Vas vármegyéből, Szombathely mellett, Bozzai térségéből hasonló gondolatokat fogalmazott meg. Elmondta, hogy náluk a repcevetés területe az idén is csökkent, és ez a tendencia a kihívások miatt egyre erősebb. Kiemelte az őszi regulátorozás és a tavaszi fejtrágyázás időjárási kitettségét, valamint azt, hogy a szárazság és a hőstressz miatt a virágzás sokszor rövidebb ideig tart a megszokottnál.
Nagy Imre Gábor szerint a repcében a rovarkártevők jelentik a legnagyobb problémát. A hatóanyagok szűkülése és a keresztrezisztencia kialakulása megnehezíti a védekezést, miközben a kultúra költségigénye magas marad. Úgy véli,
a repce hektáronként komoly ráfordítást igényel, miközben az árak és a termésmennyiség nem mindig állnak arányban a termelési költségekkel.
Tapasztalata szerint a hozamok nagy szórást mutatnak: a környéken 1,8 tonnától 3,7 tonnáig terjedhet az eredmény, attól függően, hogy hol mennyi csapadék érkezett, milyen a talaj és hogyan sikerült a technológia. A gazdálkodó úgy fogalmazott, hogy ma már a repcetermesztésben a szerencsefaktor is sokat számít.
Mi jöhet a repce helyett?
Arra a kérdésre, hogy mi válthatná ki a repcét a vetésforgóban, a megszólalók a szóját és a napraforgót említették lehetséges alternatívaként. Ugyanakkor azt is hangsúlyozták, hogy ezeknek a növényeknek is megvannak a maguk időjárási igényei, és a csapadékhiány ezeket a kultúrákat is erősen befolyásolhatja.
A termelők összességében azt üzenték: a repce továbbra is helyet kér magának a magyar gazdaságokban, de csak akkor marad életképes, ha a gazda pontosan méri fel a vízhelyzetet, a költségeket és a növényvédelmi kockázatokat.
A jövő heti Agroinform online konferencia éppen ezt a kérdést járja körül: milyen technológiával lehet a repcét úgy termeszteni, hogy a kultúra a következő években is jövedelmező maradjon a hazai gazdaságokban.
Kapcsolódó téma: Repcetermesztés 2026–2027 – Változó környezet, stabil technológiák Agroinform online konferencia.
A konferenciára az alábbi űrlapon jelentkezhetsz:
_fill_540x300_0.jpg)
