A környéken élők a levegő minőségének romlásáról és fekete szennyező részecskék hullásáról számoltak be. Az orosz–ukrán háború kezdete óta az orosz fővárost érő egyik legnagyobb dróntámadás következtében kigyulladt létesítményből vastag füstoszlopok emelkedtek a magasba.

A helyi lakosok szerint a csapadékkal együtt fekete, olajszerű szemcsék hullottak a környékre.

Többen arról beszéltek, hogy a szitálás sötét foltokat hagyott a ruházaton, az autókon és a kültéri felületeken. Bár a moszkvai hatóságok cáfolták az úgynevezett „olajeső” tényét, a hivatalos kommunikációban mégis arra kérték az érintett térség lakóit, hogy tartsák zárva az ablakokat, és különösen a gyermekek, idősek, valamint légzőszervi problémákkal élők kerüljék a területet.

A környezetvédelmi szempontból különösen aggasztó helyzetet az okozza, hogy egy olajipari létesítmény égése során jelentős mennyiségű korom, finomrészecske és egyéb légszennyező anyag kerülhet a levegőbe. Ezek nemcsak az emberi egészséget veszélyeztethetik, hanem a növényzetre, a talajra és a felszíni vizekre is káros hatást gyakorolhatnak.


A közösségi médiában megjelent és több forrás által ellenőrzött felvételeken sötét füst borította az eget a finomító környezetében. A robbanás erejét jól mutatja, hogy egy olajtároló tartály teteje több tíz méter magasba repült. A tűz következtében a környéken található egyes épületekben és létesítményekben is károk keletkeztek.

Egy helyi lakos a BBC-nek arról beszélt, hogy az esővel érkező fekete szennyeződés miatt aggódnak az egészségügyi következmények miatt. Mások égett szagról, irritáló levegőről és nehéz légzésről számoltak be. Egy, a finomító közelében élő férfi elmondása szerint a robbanások hatására megremegett az épület, reggelre pedig a levegő minősége érezhetően romlott.

A környezeti kockázatokat növeli, hogy a szennyező részecskék a szél segítségével nagyobb területre is eljuthatnak.

Az olajtermékek égése során keletkező korom és egyéb anyagok lerakódhatnak a talajra, a növények leveleire, valamint a csapadék révén a vízi ökoszisztémákba is bekerülhetnek. A szakértők szerint ilyen esetekben különösen fontos a levegőminőségi mérések folyamatos nyomon követése és a szennyezett területek monitorozása.


A támadás következtében Moszkva négy repülőterét ideiglenesen lezárták, és több száz járat közlekedését kellett módosítani. Az esemény ugyan katonai konfliktus részeként történt, a következmények azonban túlmutatnak a hadműveleteken: a levegőszennyezés, az esetleges talaj- és vízterhelés, valamint az emberi egészségre gyakorolt hatások a környezetvédelem szempontjából is komoly kérdéseket vetnek fel.

Az eset ismét ráirányítja a figyelmet arra, hogy az ipari létesítményeket érő támadások nemcsak közvetlen anyagi károkat okozhatnak, hanem hosszabb távú környezeti problémákhoz is vezethetnek. Az ilyen események során felszabaduló szennyező anyagok hatásai gyakran csak később, részletes vizsgálatok után mérhetők fel teljes körűen.

Forrás: bbc.com

Indexkép: illusztráció/Shutterstock