Többek között ezekkel, az Európában is úttörő természetvédelmi módszerekkel dolgoznak a Balaton-felvidéki Nemzeti Park szakemberei. A LIFE4OakForests program keretében a pécselyi mintaterületen már jól látható, hogyan lehet felgyorsítani a természetes erdőmegújulást.
A magyar tölgyerdők megmentésére indított egyik legizgalmasabb természetvédelmi program zajlik a Balaton-felvidéken. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai a WWF Magyarország és a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont szakembereivel együttműködve négy mintaterületen, összesen 268 hektáron végeznek olyan természetvédelmi beavatkozásokat, amelyek célja az őshonos tölgyerdők természetes állapotának helyreállítása.
A LIFE4OakForests elnevezésű program egyik legérdekesebb helyszíne a Pécselyi-medencében található, mintegy 15 hektáros erdőtömb, ahol már kézzelfogható eredményei vannak a 2018 óta tartó munkának.
Fél évszázados erdőgazdálkodási nyomokat tüntetnek el
A pécselyi erdők története jól mutatja, milyen mély nyomokat hagyhat az intenzív erdőgazdálkodás. A területen korábban termelőszövetkezeti gazdálkodás folyt, amelynek következtében nagy, egykorú, fafajokban szegényebb erdőrészletek alakultak ki. Egyes területeken az őshonos molyhos tölgyeseket még fekete fenyővel is helyettesítették.
A természetvédelmi kezelésre való áttérés ugyan már mintegy három évtizede megtörtént, de a szakemberek szerint önmagában a természetes folyamatokra hagyatkozva akár évszázadokba telne, mire az erdők visszanyernék eredeti állapotukat.
– Ha egy olyan erdőt magára hagyunk, amelyben évszázadokon át gazdálkodtunk, nagyon hosszú időre van szükség ahhoz, hogy természetes úton regenerálódjon – hangsúlyozta Vers József, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság projektmenedzsere.
Mesterséges holtfák és erdei "sebek"
A projekt egyik legfontosabb eleme az úgynevezett lékek kialakítása. Ezek olyan kisebb-nagyobb nyitott területek az erdőben, amelyek természetes körülmények között például viharkárok vagy idős fák kidőlése nyomán keletkeznek.
A szakemberek kétféle módszert alkalmaznak:
- egyes fákat egyszerűen kidöntenek,
- másokat körkörösen megsebzik, úgynevezett meggyűrűzéssel lassú pusztulásra ítélnek.
Utóbbi esetben a fák akár két-négy év alatt száradnak ki, így az élőhely átalakulása fokozatosan történik meg.
A kidőlt és elhalt fák nem kerülnek elszállításra. Éppen ellenkezőleg: a helyszínen hagyott fekvő és álló holtfák rendkívül fontos élőhelyeket biztosítanak rovaroknak, gombáknak, madaraknak és számos más erdei élőlénynek. A szakemberek még az úgynevezett "magas tuskókat" is meghagyják, amelyek szintén különleges mikroélőhelyekként működnek.
A szajkók végzik a makkvetést
A projekt egyik legkülönlegesebb eleme, hogy a természetvédők a szajkókat is bevonták a tölgyesek helyreállításába.
A korábbi gazdálkodás következtében a csertölgy a természetesnél jóval nagyobb arányban fordult elő a területen, ezért a szakemberek a molyhos tölgy arányát szerették volna növelni. Ennek érdekében a környéken gyűjtött molyhostölgy-makkokat speciális "szajkótálcákba" helyezték.
A madarak néhány héten belül széthordták és elrejtették a makkokat az erdő különböző pontjain, gyakorlatilag természetes erdőtelepítőként működve.
Emellett egy különösen ritka őshonos fafaj, a házi berkenye állományát is csemeteültetésekkel erősítették.
A szarvasok ellen speciális kerítésekkel védekeznek
A természetes megújulás egyik legnagyobb akadályát a túlzott nagyvadlétszám jelenti. A gímszarvasok és a vaddisznók jelentős károkat okozhatnak a fiatal újulatban.
A kutatók ezért 25×25 méteres mintaterületeket kerítettek körbe egy méter magas fémpaneles kerítésekkel, amelyek tetejére széles fehér szalag került. A tapasztalatok szerint a vadállatok inkább megkerülik ezeket a jól látható akadályokat, mintsem átugorják őket.
A vadkamerák felvételei igazolták a módszer hatékonyságát.
Akár tízszer nagyobb területen is alkalmazhatják a módszereket
A LIFE4OakForests projekt koordinátora, Fidlóczky József szerint eredetileg mintegy 20 ezer hektárnyi, nemzeti parkok által kezelt erdőterületen számoltak a projekt során kidolgozott módszerek alkalmazásával.
Az elmúlt időszak változásai azonban azt vetítik előre, hogy a természetközeli erdőkezelési eljárások akár 200 ezer hektárnyi területen is elterjedhetnek Magyarországon.
A szakemberek hangsúlyozzák: a projektben kipróbált módszerek egy része nem jár jelentős többletköltséggel, így a természetvédelmi célú erdőkezelés tapasztalatai a gazdasági erdőkben is hasznosíthatók lehetnek.
A 2026 végéig tartó LIFE4OakForests program végén a kutatók és természetvédők gyakorlati kézikönyvben foglalják össze a tapasztalatokat, amelyek hosszú távon hozzájárulhatnak ahhoz, hogy Magyarország tölgyerdei természetesebbé, ellenállóbbá és fajgazdagabbá váljanak.
Forrás: BFNP.hu
Indexkép: Chat GPT
