Egyre több tudományos bizonyíték támasztja alá azt a korábban inkább csak feltételezésként kezelt gondolatot, hogy az emberi egészség és a környezet védelme nem egymással versengő célok, hanem szorosan összefüggnek. Amit ugyanis a szervezetünk számára kedvezőnek tartunk, az sok esetben a bolygó számára is előnyös. Ezt erősíti meg egy friss amerikai és brit kutatás is, amely szerint a főként növényi alapú táplálkozás nemcsak a várható élettartamot növelheti, hanem jelentősen csökkentheti az élelmiszer-fogyasztás környezeti terhelését is.
A világ népessége várhatóan 2050-re megközelíti a tízmilliárd főt, miközben a mezőgazdaság már ma is a globális üvegházhatású gázkibocsátás közel egyharmadáért felelős. A termőföldek kimerülése, a vízhiány, a biodiverzitás csökkenése és az éghajlatváltozás egyre sürgetőbbé teszik annak átgondolását, hogy mit és hogyan fogyasztunk. Erre a kihívásra kívánt választ adni az EAT–Lancet Bizottság, amely több kontinens kutatóinak együttműködésével dolgozta ki az úgynevezett Bolygóbarát Egészséges Étrendet (Planetary Health Diet, PHD).
Az étrend alapja a növényi eredetű élelmiszerek előtérbe helyezése. A javaslat szerint a napi táplálkozás gerincét a zöldségek, gyümölcsök, teljes kiőrlésű gabonák, hüvelyesek, diófélék és növényi olajok alkotják. Az állati eredetű termékek fogyasztása nem kizárt, de jóval kisebb mennyiségben szerepel az ajánlásokban.
A tengeri halak, a tojás, a baromfihús és a tejtermékek mérsékelt fogyasztása megengedett, ugyanakkor a vörös húsok, a feldolgozott húskészítmények, a finomított cukrok és a telített zsírok bevitelét jelentősen korlátozni javasolják.
A közelmúltban publikált nagyszabású tanulmány eredményei szerint azok az emberek, akik étrendjükben nagyobb mértékben követték a PHD alapelveit, számottevő egészségügyi előnyöket élveztek. A kutatók 16–23 százalékkal alacsonyabb összes halálozási kockázatot mutattak ki náluk. Emellett jelentősen csökkent a szív- és érrendszeri betegségek, bizonyos daganatos megbetegedések, valamint a légzőszervi betegségek okozta halálozás esélye is.
Különösen figyelemre méltó, hogy a növényi alapú étrendet követők körében a krónikus betegségek előfordulása is ritkábbnak bizonyult. A vizsgálatok szerint a vastagbélrák, a szívkoszorúér-betegség, a stroke és a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázata 13–32 százalékkal alacsonyabb volt azokhoz képest, akik hagyományos, nagyobb húsfogyasztással járó étrendet követtek.
Az egészségügyi előnyök hátterében több tényező áll. A növényi eredetű élelmiszerek általában több rostot, vitamint, ásványi anyagot és antioxidánst tartalmaznak, miközben energiasűrűségük alacsonyabb. A magas rostbevitel javítja az emésztést, kedvezően hat a bélflórára, és segíthet a testsúly szabályozásában is. A hüvelyesek, a teljes kiőrlésű gabonák és az olajos magvak emellett fontos növényi fehérjeforrások, amelyek hosszú távon hozzájárulhatnak a szív- és érrendszeri egészség megőrzéséhez.
Az étrend alapja a növényi eredetű élelmiszerek előtérbe helyezése – Fotó: Shutterstock
A kutatás ugyanakkor nemcsak az emberi szervezet szempontjából vizsgálta az étrend hatásait. Az eredmények szerint a bolygóbarát étrendet követők táplálkozása lényegesen kisebb környezeti terheléssel jár. Az üvegházhatású gázok kibocsátása jelentősen csökkent, elsősorban azért, mert a marhahús és más kérődző állatok tartása a mezőgazdaság egyik legnagyobb metánforrása. Egy kilogramm marhahús előállítása többszörös víz-, földterület- és energiafelhasználással jár a legtöbb növényi fehérjeforráshoz képest.
A szakértők szerint a jövő fenntartható táplálkozása nem feltétlenül jelenti a hús teljes elhagyását. Sokkal inkább arról van szó, hogy a jelenlegi nyugati étrendben tapasztalható túlzott húsfogyasztást mérsékelni kell, miközben nagyobb szerepet kapnak a helyi, szezonális és növényi alapú alapanyagok. A mediterrán étrend, amelyet régóta a világ egyik legegészségesebb táplálkozási formájaként tartanak számon, számos ponton egybeesik a bolygóbarát étrend alapelveivel.
A gondolat egyébként korántsem új keletű. Már az 1970-es évek elején Frances Moore Lappé amerikai írónő „Étrend egy kis bolygóért” című könyvében felhívta a figyelmet arra, hogy az élelmiszer-termelés módja közvetlen kapcsolatban áll a környezeti problémákkal. Az akkoriban úttörőnek számító mű több millió példányban kelt el, és jelentős hatást gyakorolt a biogazdálkodás, a helyi élelmiszerrendszerek és a növényi alapú táplálkozás fejlődésére.
Napjainkban, amikor az éghajlatváltozás, az élelmiszer-biztonság és a közegészségügy egyszerre jelent globális kihívást, a bolygóbarát egészséges étrend egyre inkább nemcsak táplálkozási ajánlásnak, hanem hosszú távú társadalmi stratégiának is tekinthető. A kutatások üzenete egyértelmű: a több zöldség, gyümölcs, hüvelyes és teljes értékű növényi élelmiszer fogyasztása nemcsak az egyén egészségét szolgálhatja, hanem hozzájárulhat a természeti erőforrások megőrzéséhez és a jövő generációinak élelmezéséhez is.
A fenntartható táplálkozás tehát nem csupán divat vagy életmódbeli trend. Egyre inkább olyan tudományosan megalapozott megközelítésnek tekinthető, amely egyszerre kínál megoldást az emberiség két legnagyobb kihívására: az egészség megőrzésére és a bolygó eltartóképességének fenntartására.
Forrás: Nébih
Indexkép: shutterstock.com
