Vadalma-, vadkörte-, vadcseresznye- és más őshonos gyümölcsfajokból álló fasorokat telepített pár éve a Miklósfa Parkerdő Vadásztársaság Nagykanizsa térségében. A beruházás célja nemcsak a vadállomány helyben tartása és a vadkárok mérséklése, hanem a terület ökológiai értékének növelése is volt – hasznossága azóta be is bizonyosodott.
A vadásztársaság a területükön található egyik patak két oldalán alakított ki vadgyümölcsös fasorokat. A beruházás az Országos Vadgazdálkodási Alap támogatásával, a vadászkamara pályázatán elnyert forrásból valósult meg.
Bicsák Attila vadászmester elmondta, a korábbi évtizedekben az erdőkben még jelentős számban fordultak elő természetes vadgyümölcsfák, amelyek rendszeresen biztosítottak táplálékot a vadállomány számára. A fák jelentős része azonban az idők során eltűnt, részben éppen a vadállomány okozta károsítások miatt.
– Úgy döntöttünk, hogy megpróbáljuk visszaállítani ezt a természetes táplálékforrást, ezért telepítettünk vadgyümölcsös fasorokat. A fiatal fákat erős vadvédő rácsokkal óvjuk, hogy hosszú távon is fennmaradhassanak – fogalmazott a vadászmester.
A telepítésnek több célja is van. Az egyik legfontosabb, hogy a vadállomány számára vonzó táplálékforrás biztosításával mérsékeljék a környező mezőgazdasági területeken jelentkező vadkárokat. A társaság vadászterületének közelében ugyanis jelentős kiterjedésű mezőgazdasági művelés alatt álló földek találhatók.
Bicsák Attila vadászmester az egyik gyümölcsfasor előtt – Fotó: Miklósfai Parkerdő Vt.
Emellett a gyümölcsfák a vadmegfigyelés és a vadgazdálkodás szempontjából is kiemelt jelentőségűek. A termésre érkező vadállomány, köztük a gímszarvasbikák, jól megfigyelhetők lesznek a területen, ami különösen fontos, mivel a társaság gímbika-vadásztatásának mintegy 80 százaléka ezen a részen valósul meg.
A fejlesztés ugyanakkor nemcsak a nagyvadaknak kedvez. A vadgyümölcsfajok – köztük a vadalma, a vadkörte, a vadcseresznye, a mirabolán szilva és a fehér eperfa – számos madárfaj számára is fontos táplálékforrást jelentenek, így hozzájárulnak a terület természetes élővilágának gazdagításához és a vadeltartó képesség növeléséhez.
– Ezt a beruházást egyértelműen az utókor számára valósítottuk meg – hangsúlyozta Bicsák Attila. – Ezek a vadgyümölcsfajok ugyanis jellemzően csak nyolc-tíz éves korukban kezdenek termést hozni, és a bőséges termésre ennél is jóval tovább kell várni. Reményeink szerint ezek a gyümölcsfák segítenek az aszály által a vadállományban okozott károk mérséklésében is.
Indexkép: Chat GPT
