A magyar mezőgazdaság számára az elmúlt évek egyértelmű üzenetet hordoztak: a korábbi termelési modellek egyre nehezebben alkalmazkodnak a megváltozott gazdasági és klimatikus környezethez. Az aszályok, az elszálló inputanyagárak és a fenntarthatósági elvárások új utakat jelölnek ki a gazdálkodók számára. Dr. Koczor Ádám növényorvos, ökológiai és regeneratív szaktanácsadó szerint a jövő egyik kulcskérdése már nem az, hogy szükség van-e változásra, hanem az, hogy melyik irány bizonyul hosszú távon életképesnek.
Két irány, közös cél
Az ökológiai és a regeneratív gazdálkodást sokan egymással szemben álló rendszereknek tekintik, Dr. Koczor Ádám azonban egészen másként látja a helyzetet.
– Valójában édestestvérek. Ugyanazt a célt akarják elérni: fenntarthatóbb mezőgazdaságot. Csak egészen más szemszögből közelítik meg a problémát – fogalmazott.
Szerinte az ökológiai gazdálkodás elsősorban a makroélővilág – a rovarok, madarak és a biodiverzitás – megőrzésére helyezi a hangsúlyt, míg a regeneratív gazdálkodás fókuszában a talajélet, a mikroorganizmusok, a baktériumok és a talaj biológiai működése áll.
A két rendszer között ugyanakkor jelentős technológiai különbségek is vannak. Az ökológiai gazdálkodás mechanikai gyomszabályozást alkalmaz, míg a regeneratív rendszer bizonyos esetekben kémiai gyomirtást is elfogadható eszköznek tekint, ha az a talajszerkezet megóvását szolgálja.
Nem szakmai, hanem részben ideológiai vita
A szakember szerint a két irányzat közötti konfliktus sokszor nem szakmai alapokon nyugszik.
Úgy véli, mindkettő ugyanarra a problémára keres választ: miként lehet fenntarthatóbbá tenni a mezőgazdaságot. A különbség inkább abban rejlik, hogy eltérő módszereket alkalmaznak ugyanazon cél érdekében.
Látszik, hogy a talaj állaga, szerkezete jelentős pozitív átalakuláson megy keresztül, ha elhagyjuk a konvencionális megoldásokat – Fotó: Dr. Koczor Ádám
Az egyik támogatásra épül, a másik piacra
Dr. Koczor szerint az egyik legfontosabb különbség a finanszírozási háttér.
– Az ökológiai gazdálkodás erősen támaszkodik az Európai Unió támogatási rendszerére, míg a regeneratív mezőgazdaság sokkal inkább piaci alapon működik. Ebben a modellben egyre nagyobb szerepet kapnak az élelmiszeripari vállalatok, amelyek a fenntartható termeléshez kapcsolódó karbonkreditek és környezetvédelmi vállalások miatt keresik a regeneratív gazdálkodókat – magyarázta.
A konvencionális gazdálkodás zsákutcába jutott?
A növényorvos markáns véleményt fogalmazott meg a hagyományos növénytermesztés jövőjéről. Úgy látja, a konvencionális rendszer hosszú távon egyre nehezebben lesz fenntartható gazdaságilag. A növekvő inputköltségek, az időjárási szélsőségek és a piaci bizonytalanságok miatt szerinte a gazdálkodóknak előbb-utóbb új irányt kell választaniuk.
Az ökológiai gazdálkodással kapcsolatban ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy jelenlegi formájában sok esetben csak támogatásokkal együtt képes megfelelő jövedelmezőséget biztosítani.
Tapasztalatai szerint egy átlagos ökológiai gazdaság termés- és profitkiesése átlagosan mintegy 25 százalék lehet a konvencionális termeléshez képest, miközben bizonyos technológiai eszközök – például a felszívódó gombaölő vagy gyomirtó szerek – nem állnak rendelkezésre.
A regeneratív gazdálkodás az arany középút?
A szakember szerint a regeneratív mezőgazdaság éppen azért vált az utóbbi évek egyik legdinamikusabban fejlődő irányzatává, mert ötvözi a gazdaságosságot és a fenntarthatóságot.
– A rendszer célja nem a vegyszermentesség mindenáron történő elérése, hanem az inputanyagok tudatos, indokolt használata, miközben a talajélet javítása, a szervesanyag-visszapótlás, a takarónövények alkalmazása és a minimális talajbolygatás kerül előtérbe – szögezte le.
Ökológiai csipkebogyó-ültetvény Leányváron – Fotó: Dr. Koczor Ádám
Hogyan érdemes belevágni?
A szakember szerint minden gazdaságnak először saját céljait kell tisztáznia. A legfontosabb kérdés az, hogy a gazdálkodó elsősorban támogatásokra szeretne támaszkodni, vagy hosszú távon piaci alapon kíván működni?
Emellett részletesen át kell vizsgálni a gazdaság adottságait:
- milyen a talaj állapota,
- milyen a gazdaság aktuális gyom-, kártevő- és kórokozó-nyomása
- milyen géppark áll rendelkezésre,
- milyen vetésszerkezetben dolgoznak,
- rendelkeznek-e állattartással,
- milyen fejlesztések szükségesek az átálláshoz.
A regeneratív gazdálkodás például speciális gépeket – direktvető- és takarónövény-vető gépeket – igényelhet, míg az ökológiai gazdálkodás esetében elsősorban a növényvédelmi technológia és a mechanikai gyomszabályozás jelent kihívást.
Nem minden föld alkalmas szántóföldi művelésre
Koczor Ádám szerint
Magyarországon jelentős területek találhatók, ahol gazdasági szempontból már nem indokolt a hagyományos szántóföldi növénytermesztés.
Véleménye szerint bizonyos gyenge adottságú földterületeken célszerűbb lenne más hasznosítási módokat – például erdősítést – támogatni, mint mindenáron fenntartani a veszteséges növénytermesztést.
Megoldja a regeneratív gazdálkodás a klímaváltozást?
Erre a kérdésre a szakember egyértelmű nemmel válaszol. Szerinte sem az ökológiai, sem a regeneratív gazdálkodás önmagában nem képes kezelni a klímaváltozás következményeit.
A változás csak tájszintű szemléletváltással érhető el, amelynek része a vízmegtartás, a vízgazdálkodás átalakítása és a tájhasználat újragondolása.
Úgy fogalmazott: ma Magyarország egyik legnagyobb problémája, hogy miközben egyszerre jelentkeznek árvizek és súlyos aszályok, a vízgazdálkodási rendszer még mindig elsősorban a víz mielőbbi elvezetésére épül.
Fontos a takarónövények, például a bíborhere szerepe – Fotó: Dr. Koczor Ádám
Drágább-e a regeneratív gazdálkodás?
Az átállás időszakában igen, de csak mérsékelten. A szakember szerint az első években legfeljebb 10 százalékkal nőhetnek a költségek, később azonban inkább költségátrendeződés történik. Ennek az az oka, hogy az átállási fázisban az új technológiai elemek bevezetése és a régi módszerek kivezetése még átfedheti egymást. Ez a többletköltség azonban nem kidobott pénz, hanem befektetés: a talajéletben és a vízmegtartó képességben realizálódik, ami később hozza majd vissza az árát.
Később kevesebb lesz a talajmunka, csökken a gázolaj-felhasználás és a gépi munkaóra, miközben nő a takarónövények, a talajépítő technológiák és az új gépek szerepe.
– A gazdálkodás sikerét nem kizárólag a hektáronkénti termésmennyiség alapján kell megítélni. Nem az a kérdés, hogy valaki 12 vagy 8 tonna kukoricát termel, hanem az, hogy melyik gazdaság termel nagyobb profitot – hangsúlyozta.
A regeneratív gazdálkodás előtt állhat a nagyobb jövő
A szakember úgy látja, hogy 2022 óta Magyarországon látványosan felgyorsult a regeneratív gazdálkodás térnyerése. Ebben szerepet játszott az inputanyagok drágulása, az aszályok sorozata és az a felismerés, hogy a talajvédelem a jövő mezőgazdaságának egyik legfontosabb kérdésévé vált.
Bár az ökológiai gazdálkodás területi aránya továbbra is többszöröse a regeneratív művelésnek, Dr. Koczor szerint a következő években inkább a regeneratív szemlélet fejlődhet dinamikusabban Magyarországon.
A növényorvos úgy véli: azok lesznek a jövő sikeres gazdaságai, amelyek nem csupán a termésmennyiséget, hanem a talaj hosszú távú állapotát, a költséghatékonyságot és a fenntartható nyereségességet is egyszerre tartják szem előtt.
Indexkép: Varga Janka
