A nemzetközi energiapiacokon jelentős áremelkedés vette kezdetét, mivel a kereskedők körében egyre nagyobb a nyugtalanság az amerikai-iráni tűzszüneti megállapodás fenntarthatósága kapcsán. A bizonytalanságot fokozza, hogy Izrael légicsapásokat hajtott végre libanoni célpontok ellen, ami azonnali diplomáciai feszültséghez vezetett. Teherán válaszlépésekkel fenyegetőzött a támadások folytatódása esetén, Donald Trump amerikai elnök pedig világossá tette, hogy az amerikai katonai jelenlét mindaddig fennmarad a térségben, amíg Irán nem tanúsít teljes körű jogkövető magatartást a megállapodás iránt.
Bár a szerdai nap folyamán az árak átmenetileg csökkentek a konfliktus szüneteltetéséről szóló hírek hatására – amely a stratégiai fontosságú Hormuzi-szoros megnyitását is kilátásba helyezte –, a hangulat gyorsan megfordult.
Irán azon nyilatkozata, mely szerint a kulcsfontosságú tengeri útvonal az izraeli katonai akciók miatt továbbra is zárva maradhat, felerősítette a globális energiaellátás tartós zavaraival kapcsolatos félelmeket.
A piaci folyamatok jól tükrözik ezt az idegességet: a Brent kőolaj ára 2%-os erősödést követően hordónként 96,53 dollárra módosult, míg az amerikai West Texas Intermediate (WTI) jegyzése 2,8%-kal emelkedve 97,02 dollárig jutott. Victoria Scholar, az Interactive Investor befektetési szakembere a BBC-nek nyilatkozva kiemelte, hogy a piacokon jelentős a bizonytalanság, különösen a Hormuzi-szoros tényleges átjárhatóságát illetően.

illusztráció – Fotó: Shutterstock
Az elemzők szerint a nyersolaj drágulása mögött az a felismerés áll, hogy a felek közötti diplomáciai párbeszéd még mindig rendkívül sérülékeny alapokon nyugszik. Sim Moh Siong, az OCBC stratégája úgy véli, a következő napok legfontosabb kérdése az lesz, hogyan alakul a hajóforgalom és az energiahordozók áramlása a szoroson keresztül. Danny Price, a Frontier Economics tanácsadója arra is figyelmeztetett, hogy mivel a sérült infrastruktúra helyreállítása hosszabb időt vesz igénybe, az árszínvonal várhatóan legalább egy évig a jelenlegi magas szinten maradhat.
A helyzetet nehezíti, hogy a tengeri forgalom még messze elmarad a korábbiaktól.
A háború előtt naponta átlagosan 130 hajó haladt át a vízi úton, a tűzszünet bejelentése óta viszont csak néhány egység kelt át. A hajózási szakértők szerint még zavartalan forgalom esetén is legalább tíz napba telne a feltorlódott szállítmányok feldolgozása. Miközben olyan országok, mint India vagy Malajzia, külön egyeztetéseket folytatnak hajóik biztonságáért, Libanon részvétele a tűzszünetben továbbra is kérdéses, amit az elmúlt időszak súlyos bombázásai és a Hezbollah válaszrakétái is alátámasztanak.
Forrás: bbc.com
Indexkép: Shutterstock