A római katolikus egyház március 25-én ünnepli Gyümölcsoltó Boldogasszony napját, amely ünnephez a magyar népi hitvilágban és a gyakorlati gazdálkodásban is mélyen gyökerező hagyományok kapcsolódnak, emlékeztet a MAGOSZ. Ez az időpont a népi megfigyelések és a kertészeti tapasztalatok alapján a gyümölcsfák oltásának, illetve szemzésének egyik legfontosabb kezdőnapja. A biológiai folyamatok, így a nedvkeringés beindulása és az enyhülő időjárás kifejezetten kedvező feltételeket teremtenek ilyenkor a fák megújításához.



Magyarország mezőgazdasági adottságai kiválóak a gyümölcstermesztéshez, jelenleg körülbelül 80–90 ezer hektáron találhatók gyümölcsültetvények az országban. Ez a terület a teljes hazai mezőgazdasági művelés alá vont földterület nagyjából 1,5–2 százalékát teszi ki. Bár az arány elsőre csekélynek tűnhet, a termelés intenzitása és az előállított érték miatt az ágazat súlya kiemelkedő a vidéki foglalkoztatásban és az élelmiszer-ellátásban.

  • A hazai gyümölcspalettát tekintve az alma továbbra is meghatározó szerepet tölt be, hiszen mintegy 20-25 ezer hektáron foglalkoznak a termesztésével.
  • A rangsorban a második helyet a meggy foglalja el, amely nagyjából 12-15 ezer hektárnyi területet fed le.
  • A képzeletbeli dobogó harmadik fokán a szilva áll, körülbelül 6-8 ezer hektáros termőterülettel.

Ezek a fajok alkotják a magyar gyümölcságazat gerincét.


szilva

6-8 ezer hektáron terem az ágazat egyik húzógyümölcse, a szilva – Fotó: Pixabay

Földrajzi eloszlás tekintetében Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye emelkedik ki a mezőnyből. Ez a térség a hazai gyümölcstermesztés egyik legfontosabb központja, hiszen itt koncentrálódik az összes magyarországi gyümölcsös területének mintegy 35-40 százaléka. A térség adottságai és a generációkon átívelő szaktudás alapozza meg az itt zajló munka sikerét.

A jövőt illetően az ágazatnak számos kihívással kell szembenéznie, ugyanakkor több kitörési pont is mutatkozik. A versenyképesség megőrzéséhez elengedhetetlen az öntözési rendszerek kiterjesztése és korszerűsítése, valamint a hatékonyabb védekezési technológiák alkalmazása az időjárási szélsőségek ellen. Emellett a technológiai modernizáció és a feldolgozóipari kapacitások növelése jelentheti a garanciát arra, hogy a gazdag hagyományokkal rendelkező magyar gyümölcstermesztés a jövőben is fenntartható maradjon.

Forrás: MAGOSZ

Indexkép: Pixabay