A hazai agrárium és természetjárás egyik kiemelkedő fontosságú szakirodalma jelent meg az INFORM Kiadó és Nyomda gondozásában. Dr. Vetter János, az Állatorvostudományi Egyetem emeritus professzora és a Növénytani Tanszék korábbi vezetője egy olyan átfogó művet tett le az asztalra, amely alapműnek számít a mérgező növények azonosításában és hatásmechanizmusaik megértésében.

Elképesztő furcsaságokra is fény derül a műben, ilyen például a halálos „tüsszentőpor” és a megtévesztő zászpa. A fehér zászpa mérgezése egészen meglepő módon is bekövetkezhet, például tüsszentőpor használata vagy egy rosszul megválasztott saláta-összetevő révén. A növény szteroid alkaloidjai drasztikusan lelassítják a szívműködést és súlyos légzészavarokat okoznak, miközben a mérgezett tudata mindvégig tiszta maradhat.

Történelmi érdekesség, hogy egyes kutatók szerint még Nagy Sándor rejtélyes halálát is egy ilyen zászpával mérgezett bor okozhatta.


Egy másik érdekesség a könyvben a „balkáni endemikus nefropátia” és a farkasalma közti összefüggés. Ez utóbbi esetében a kutatók felfedezték, hogy a növény magjai évtizedeken át tömeges megbetegedéseket okoztak a Balkánon, mert a betakarított búzát szennyezve bekerültek a mindennapi kenyérbe. Az arisztolochiasav nevű hatóanyag nemcsak súlyos veseelégtelenséget váltott ki, hanem közvetlenül roncsolta a DNS-szerkezetet is, daganatos elváltozásokat okozva a szervezetben. Ez a felfedezés világított rá arra, hogy egy gyomnövénynek milyen pusztító, hosszú távú hatása lehet egy egész régió népességének egészségére.

A kötet szerzője több mint négy évtizedes oktatói és kutatói munkássága során szerzett tapasztalatait sűrítette ebbe a kötetbe, figyelembe véve a legfrissebb hazai és nemzetközi szakirodalmi adatokat is. A könyv nem csupán a gyakorló állatorvosok és állattenyésztők számára nyújt jelentős segítséget, hanem a jövő szakemberei, az egyetemi hallgatók számára is stabil tudásbázist biztosít a toxikus növények és hatóanyagaik világában.


konyv

illusztráció – Kép: AI


A kiadvány részletesen tárgyal közel 200 mérgező fajt, kitérve azok elterjedésére, morfológiai sajátosságaira, kémiai összetételére és biológiai hatásaira.

A növények felismerését a professzor saját készítésű, színes fotómellékletei könnyítik meg, amelyek a növények habitusa mellett az azonosítást segítő részletfotókat is tartalmazzák. A kötet használhatóságát tovább fokozzák a növénytani és kémiai kislexikonok, valamint a magyar és latin nyelvű névmutatók.

A könyv szerkezete következetes és átlátható. Minden egyes fajt egyedi sorszámmal láttak el, és külön ikonok jelzik az adott növény hatástani besorolását – például, hogy az idegrendszerre, a szívre vagy éppen az emésztőrendszerre fejt-e ki kedvezőtlen hatást. A szerző külön hangsúlyt fektetett a hatóanyagok bemutatására, legyen szó alkaloidokról, glikozidokról vagy fényérzékenyítő anyagokról.

A kötet nem kerüli el a modern mezőgazdaság kihívásait sem: foglalkozik az invazív fajokkal, mint amilyen a parlagfű vagy a selyemkóró, és kitér az olyan fontos takarmánynövények kockázataira is, mint a cirokfélék vagy a különböző herefajok.

A természetvédelmi szempontok is érvényesülnek, hiszen a tárgyalt fajok között számos védett és fokozottan védett növény is szerepel, amelyek szintén okozhatnak mérgezéseket.



Prof. dr. Sótonyi Péter, az Állatorvostudományi Egyetem rektora ajánlásában kiemeli, hogy a művet a természetjárók, természetkedvelők és a pedagógusok is nagy haszonnal forgathatják, hiszen a toxikus vegetáció ilyen széles körű áttekintése ritka kincs a hazai könyvpiacon. A kiadvány az egyik legfontosabb forrásmunka a fitotoxikózisok helyes és gyors megállapításához.

A könyv megrendelhető a kiadó hivatalos weboldalán: Mérgező növényeink – INFORM Kiadó.

Indexkép: AI