A tojás az egyik legfontosabb és legszélesebb körben fogyasztott alapélelmiszer Magyarországon, ám az elmúlt években jelentős fordulat következett be a piacon: a gyors áremelkedés hatására csökkenni kezdett az egy főre jutó fogyasztás, ami akár történelmi mélyponthoz is vezethet.

Évtizedekig stabil volt a tojás ára

A tojás ára hosszú időn keresztül viszonylag kiszámíthatóan alakult. A 2020-at megelőző negyed évszázadban:

  • az ár nagyjából négyszeresére nőtt,
  • miközben az élelmiszerek ára összességében közel ötszörösére emelkedett.

Ez azt jelenti, hogy a tojás sokáig az inflációnál mérsékeltebb ütemben drágult, így a háztartások számára stabil, megfizethető fehérjeforrás maradt.

Inflációs sokk: öt év alatt duplázódó ár

A 2020-as évek elején azonban radikális változás történt. Az általános inflációs hullám a tojás piacát is elérte:

  • öt év alatt több mint kétszeresére nőtt az ára,
  • a drágulás mértéke pedig más élelmiszerekhez képest is kiugró volt.

Ez a változás már közvetlen hatással volt a fogyasztói magatartásra is.

Megtört a növekedés: csökkenő fogyasztás

A tojásfogyasztás hosszú ideig növekvő pályán mozgott:

  • 2013 és 2019 között látványosan emelkedett az egy főre jutó fogyasztás,
  • ezt követően néhány évig stagnálás volt megfigyelhető.

Az áremelkedés azonban fordulatot hozott:

  • a fogyasztás csökkenni kezdett,
  • a tojás egy része kikerült a mindennapi étrendből, vagy kisebb mennyiségben kerül az asztalra.

Történelmi mélypont is jöhet?

A legfrissebb, 2025-re vonatkozó fogyasztási adatok még nem állnak rendelkezésre, ugyanakkor a trendek alapján nem lenne meglepő, ha történelmi mélypont közelébe esne a tojásfogyasztás Magyarországon.

Ez különösen figyelemre méltó annak fényében, hogy a tojás hagyományosan:

  • olcsó fehérjeforrás,
  • sokoldalúan felhasználható alapanyag,
  • és a magyar konyha egyik alapköve.

Mi áll a háttérben?

A drágulás mögött több tényező is állhat:

  • takarmányárak növekedése,
  • energia- és szállítási költségek emelkedése,
  • állategészségügyi kihívások (pl. madárinfluenza),
  • valamint általános inflációs környezet.

Ezek együttesen olyan költségnyomást jelentettek, amelyet a termelők részben kénytelenek voltak áthárítani a fogyasztókra. A kérdés a következő időszakra nézve az, hogy:

  • visszatér-e a kereslet a korábbi szintre,
  • vagy tartósan alacsonyabb fogyasztással kell számolni a magyar háztartásokban.

Forrás: G7

Indexkép: Pexels