Baden-Württemberg repcetermesztő régióiban azt vizsgálják a szakemberek, milyen természetes ellenségek segíthetnek a repcefénybogár (Brassicogethes aenius) elleni védekezésben. A kutatások során eddig szinte teljesen ismeretlen fürkészdarazsakat azonosítottak a növényállományokban. Felmerül a kérdés, hogy ezek a természetes ellenségek beépíthetők-e a kártevő elleni védekezési stratégiákba.
Három fürkészdarázsfajt találtak
A repceállományokban kialakított növényvédőszer-mentes táblarészeken nem alkalmaztak inszekticideket. Ezek a parcellák ökológiai menedékekként működtek, ahol jóval több hasznos élő szervezet és parazitoid fordult elő, mint a kezelt területeken. A megfigyelések során a kutatók véletlenül bukkantak rá néhány kevéssé ismert, apró élőlényre. A mikroszkópos vizsgálat során kiderült: fürkészdarazsakat találtak, mégpedig a következő fajokat:
- Phradis brevis
- Phradis interstitialis
- Tersilochus heterocerus
A fürkészdarázs a fénybogár lárváiba rakja petéit – Fotó: Shutterstock
Magyar nevük sincs, de valamennyien parazita fürkészdarazsak. Marczali Zsolt (Keszthely) 20 éve írt doktori dolgozatában az utóbbi két fajról ezt írja: Egynemzedékesek. A nőstények felkeresik a fénybogárlárvákat, és tojásaikat a második stádiumú lárvákba rakják. A gazdaállat bábozódásának idejére a parazitoid lárva befejezi fejlődését, és csak a következő évben jön elő, miután elpusztította a gazdaszervezetet. Ausztriai vizsgálatokban a fénybogárlárvák 22–83%-a volt Tersilochus fajokkal fertőzve. Általánosságban a lárvák felét elpusztítják a paraziták. Tehát a fürkészek nem számítanak ritkaságnak a repcetáblákban, csak annyira aprók, hogy eddig nem vettük észre a ténykedésüket.
A repcefénybogár a virágzáskor okoz károkat – Fotó: Shutterstock
Környezetkímélő agrotechnika mellett a vegyszerigény is csökken
A doktorandusz öt különböző művelési mód hatását is említi a repcefénybogár parazitoidjaira. A kultivátorral végzett talajművelés és a művelés elhagyása esetén szignifikánsan magasabb volt a négyzetméterenként előjövő parazitoidok száma, mint a hagyományos mélyművelés esetén. A tárcsával végzett tarlókezelés pedig súlyosabban károsította a parazitoidokat, mint a szántás.
A német kutatók a vegyszermentes táblarészek fontosságát hangsúlyozzák, és aláhúzzák: itt az idő, hogy a fürkészdarazsakkal is számoljunk az integrált növényvédelemben. A vegyszermentes pufferzónákban a kezeléseket követően is fennmaradhatnak és visszatelepülhetnek a táblákba a hasznos szervezetek. Igaz, a kártevők is. Az eddigi tapasztalatok mégis azt mutatják, hogy egy önszabályozásra képes repcetáblában kimutathatóan kevesebb fordulóra van szükség rovarölő szeres kezelésekből.
Indexkép: Shutterstock.
_fill_540x300_0.jpg)
