A kollagén az egyik legfelkapottabb étrend-kiegészítővé vált az elmúlt években: porok, italok, kapszulák ígérnek fiatalos bőrt és egészséges ízületeket. A szakértők szerint azonban a kép jóval árnyaltabb – és sok esetben a szervezetünknek nincs is szüksége külső pótlásra.

Az utóbbi időszakban valóságos iparág épült a kollagén köré, miközben egyre több szakmai vélemény kérdőjelezi meg a készítmények hatékonyságát. A Semmelweis Egyetem szakemberei szerint ugyanis a szervezet nem képes a bevitt kollagént „kész állapotban” hasznosítani, így a kérdés inkább az: mit is veszünk valójában, amikor kollagént fogyasztunk?

Mi is az a kollagén?

A kollagén a szervezet legnagyobb mennyiségben előforduló fehérjéje, amely afféle „ragasztóként” tartja össze a test szöveteit. Megtalálható a bőrben, a porcokban, az ízületekben, a csontokban, az inakban és a szalagokban, de szerepet játszik a haj és a köröm szerkezetében is.

A kollagén rostos szerkezetű fehérje, amely főként aminosavakból – glicinből, prolinból és hidroxiprolinból – épül fel. Ezek az aminosavak adják a szövetek rugalmasságát és szilárdságát.

A szervezet természetes módon is képes kollagént előállítani, azonban ez a folyamat 30 éves kor után fokozatosan lassul, nőknél pedig a menopauza után felgyorsul a csökkenés.

Hogyan készül a bolti kollagén?

A kereskedelmi forgalomban kapható kollagénkészítmények többségét állati eredetű alapanyagokból állítják elő. Leggyakrabban marha-, sertés- vagy haleredetű bőrökből, csontokból és kötőszövetekből nyerik ki.

Az előállítás során a kollagént kivonják, majd sok esetben hidrolizálják, vagyis enzimes eljárással kisebb peptidekre bontják. Ez a hidrolizált kollagén könnyebben oldódik és valamivel jobban felszívódik – de nem változtat azon a tényen, hogy a szervezet végül ezt is aminosavakra bontja.

Mi történik a szervezetben?

A szakértők szerint kulcsfontosságú megérteni:

a szájon át bevitt kollagén nem épül be közvetlenül a bőrbe vagy az ízületekbe.

Az emésztés során ugyanúgy lebomlik, mint bármely más fehérje, vagyis aminosavakra esik szét. A szervezet ezekből az építőelemekből – megfelelő körülmények között – maga állítja elő a szükséges kollagént.

Ehhez azonban nemcsak fehérjére, hanem más tápanyagokra is szükség van:

  • C-vitaminra, amely nélkülözhetetlen a kollagénszintézishez,
  • cinkre és rézre, amelyek az enzimatikus folyamatokat segítik.

Ha ezek hiányoznak, még a bevitt kollagénből származó aminosavak sem hasznosulnak megfelelően.

Valóban szükség van pótlásra?

Lakatos Péter, a Semmelweis Egyetem professzora szerint egészséges, változatos étrend mellett a legtöbb embernek nincs szüksége külön kollagénbevitelre.

A szervezet ugyanis képes fedezni saját igényét, ha rendelkezésre állnak a szükséges tápanyagok:

  • fehérjeforrások (húsok, halak, hüvelyesek, csontleves),
  • C-vitaminban gazdag élelmiszerek (paprika, citrusfélék, bogyós gyümölcsök),
  • valamint ásványi anyagok (magvak, diófélék).

Bizonyos élethelyzetekben – például intenzív sportterhelésnél, ízületi problémák esetén vagy idősebb korban – szóba jöhet a pótlás, de ilyenkor is inkább az építőelemek biztosítása a lényeg.

Miért lett ekkora divat?

A kollagén népszerűsége több tényezőnek köszönhető. Egyrészt az öregedés lassítása, a bőr feszességének megőrzése és az ízületi problémák kezelése mind olyan témák, amelyekre nagy a fogyasztói igény.

Másrészt a közösségi média és az influenszer-marketing jelentős szerepet játszott abban, hogy a kollagén „csodaszerként” terjedjen el. A könnyen fogyasztható porok és italok pedig egyszerű megoldást kínálnak egy komplex élettani folyamatra.

Valós hatás vagy túlértékelt trend?

A hidrolizált kollagén esetében egyes kutatások kimutattak bizonyos pozitív hatásokat, például a bőr rugalmasságának javulását vagy az ízületi panaszok enyhülését, de ezek jellemzően hosszabb távon – 8–12 hét után – jelentkeznek, és nem mindenkinél egyformán.

A szakértők szerint azonban fontos tisztán látni: nem a bevitt kollagén „épül be”, hanem a szervezet saját termelése javulhat – ha minden szükséges feltétel adott.

A lényeg: nem a por a kulcs

A kollagén körüli hype ellenére a legfontosabb tényező továbbra is az étrend minősége. A kiegyensúlyozott, tápanyagokban gazdag táplálkozás sok esetben hatékonyabb, mint bármely étrend-kiegészítő.

A kollagén tehát nem felesleges – de nem is csodaszer.

Forrás: Economx

Indexkép: Pexels