Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (European Food Safety Authority, EFSA) legfrissebb tudományos értékelése a likopin étrendi bevitelét vizsgálja, a teljes fogyasztási szokások figyelembevételével. Az eredmények új megvilágításba helyezik a különböző forrásokból származó bevitel együttes hatását, és egyértelmű iránymutatást adnak az élelmiszeripari alkalmazások biztonságos kialakításához.
Az EFSA 2026-os értékelése részletesen elemzi, hogy a likopin milyen mértékben kerül a szervezetbe a hagyományos élelmiszerekből, az adalékanyagként alkalmazott formákból, valamint az új élelmiszer-összetevőkből, így különösen a koncentrált paradicsomkivonatokból.
A vizsgálat egyik központi megállapítása, hogy ezek a források nem elkülönülten értelmezendők, mivel a fogyasztók napi bevitele a különböző élelmiszerek együttes fogyasztásából adódik, és bizonyos csoportok esetében megközelítheti a biztonságosnak tekintett szintet.
A tudományos vélemény rámutat arra is, hogy az új típusú, koncentrált növényi kivonatok megjelenése érdemben átalakíthatja a tényleges beviteli viszonyokat. Mivel a likopin számos hagyományos élelmiszer természetes összetevője, az ilyen új források alkalmazása az étrend egészében értelmezve növeli az elfogyasztott mennyiséget. Ez a megközelítés árnyaltabb képet ad arról, hogy a „természetes eredet” önmagában nem elegendő a biztonságosság megítéléséhez, ha a különböző élelmiszerekből származó bevitel összeadódik.
A likopin számos hagyományos élelmiszer természetes összetevője – Fotó: Unsplash
A likopin egy jól ismert, antioxidáns hatású karotinoid, amely természetes módon jelen van számos élelmiszerben, és mérsékelt bevitel mellett nem jelent egészségügyi kockázatot.
A túlzott bevitel problémája elsősorban nem akut mérgezéshez köthető, hanem inkább a hosszabb távon fennálló, magas szintű bevitel következményeihez. Ilyen esetben megfigyelhető például a likopin felhalmozódása a szervezetben, amely bőrelszíneződéshez vezethet (likopenodermia), ami bár általában ártalmatlan és visszafordítható, jól jelzi a túlzott bevitel tényét.
Nagyobb veszélye annak van, hogy a biztonságos napi beviteli szint közelítése vagy tartós elérése csökkenti a biztonsági tartalékot.
Ez azt jelenti, hogy a fogyasztó kevésbé „védett” a további, nem várt bevitelnövekedésekkel szemben (például, ha egyszerre több likopint tartalmazó terméket fogyaszt, vagy új, dúsított élelmiszerek jelennek meg az étrendjében). Az ilyen helyzetek különösen érzékenyek lehetnek gyermekek vagy olyan fogyasztói csoportok estében, ahol az étrend egyoldalúbb.
Mindezek a megállapítások az élelmiszeripari fejlesztési gyakorlat számára is egyértelmű irányt jelölnek ki. A termékek összetételének kialakításakor indokolttá válik annak átfogó értékelése, hogy az adott összetevő milyen egyéb forrásokból származhat még a fogyasztók étrendjében, és ez milyen teljes beviteli szintet eredményez. A biztonság és a hozzáadott érték közötti egyensúly megteremtése így egyre inkább azon múlik, hogy a gyártók mennyire képesek a teljes étrendi összefüggésrendszerben gondolkodni, és ennek megfelelően alakítani felhasználási gyakorlataikat.
Forrás: NAK/EFSA Journal
Indexkép: unsplash.com
