Számtalan, egymást erősítő kihívás gyakorol komoly nyomást a magyar és az európai gazdálkodókra az elmúlt időszakban. A termelők helyzetét és jövedelmezőségét egyszerre befolyásolják az energiaárak, a műtrágya elérhetősége és az Európai Unió politikai döntései. Az ukrajnai háborút követő szankciós politika, az orosz és fehérorosz import ellehetetlenítése, valamint a Közel-Keleten kiéleződött geopolitikai feszültségek együttesen az energia- és műtrágyapiac súlyos zavaraihoz vezettek. Mindez különösen érzékenyen érinti a magyar agráriumot, amelynek versenyképessége és működése historikusan is szorosan függ az olcsó energiától, írja közleményében a NAK és a MAGOSZ.

A 2022 után bevezetett szankciós politika következtében az Európai Unió – és vele együtt Magyarország – gyakorlatilag egyik napról a másikra elveszítette a korábban stabil és megfizethető árú keleti energia- és műtrágyaellátásának jelentős részét. Az orosz és fehérorosz források kiesése nem csupán ellátási nehézségeket okozott, hanem drasztikus költségnövekedést is eredményezett. A műtrágyaárak egyes időszakokban 300–400 százalékkal emelkedtek, miközben a terményárak ezzel ellentétben jelentősen csökkentek. Ez a kettős nyomás azt jelenti, hogy a gazdák jövedelmezősége az elmúlt időszakban drámaian romlott. Nem meglepő, hiszen a műtrágya a szántóföldi növénytermesztés egyik legnagyobb költségeleme, így az árak megugrása azonnal rontja a gazdálkodás eredményességét. Emiatt mára sok gazdaság csak minimális nyereséggel működik, vagy egyenesen veszteséget termel.


mutragya

 Fotó: Shutterstock

Az Európai Unió pedig a segítségnyújtás helyett újabb terheket ró a termelőkre. A karbonintenzív importok megadóztatásának – Carbon Border Adjustment Mechanism (CBAM) – bevezetése a gyakorlatban tovább növeli a költségeket, különösen a műtrágya esetében. Az idei év elején hatályba lépett uniós rendelet célja, hogy az EU-ba importált, magas szén-dioxid-kibocsátással előállított termékekre is ugyanazt a szén-dioxid-árat érvényesítse, mint az EU-n belül termelt árukra, ezt pedig többletvámok kivetésével éri el. A műtrágya tipikusan ilyen termék, hiszen az európai felhasználás mintegy harmada importból származik. Az uniós büntetővám egyrészt tovább növeli a már így is magas műtrágyaárakat, másrészt tovább súlyosbítja azt a versenyhátrányt, amelyet a brazil, ukrán vagy éppen a marokkói import jelent az európai gazdákkal szemben.

A NAK és a MAGOSZ ezért felszólítja az Európai Bizottságot, hogy mielőbb vizsgálja felül a szankciós politikáját és a CBAM-rendszer végrehajtását. Olyan intézkedésekre van szükség, amelyek érdemben csökkentik a gazdák terheit, nem pedig tovább növelik azokat. A tét ugyanis nem kisebb, mint a magyar mezőgazdaság jövője! Ha a jelenlegi helyzet változatlan marad, a gazdák tömegesen hagyhatnak fel a termeléssel. Mindez a vidéki térségek leépüléséhez és végső soron az élelmiszer-önrendelkezés elvesztéséhez vezethet. Az agrárium nem lehet a rosszul megtervezett szankciók és elhibázott uniós szabályozások vesztese.

Indexkép: illusztráció/Shutterstock