A magyar agrárium jelenleg nem egyetlen elszigetelt válsággal, hanem egymásra rakódó, rendszerszintű problémák sorozatával néz szembe. A gyenge felvásárlási árak, a folyamatosan növekvő inputköltségek, a nemzetközi piacok instabilitása és a geopolitikai feszültségek együttesen olyan környezetet teremtenek, amely az ágazat alapjait veszélyezteti. A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) szakmai értékelése szerint a következő időszak kulcsfontosságú lesz abból a szempontból, hogy a magyar mezőgazdaság képes lesz-e megőrizni stabilitását, vagy tartós visszaeséssel kell számolnia, erről ír az Index.



Szakmai egyeztetések az európai agrárpolitika jövőjéről

A hazai szakmai szervezetek folyamatosan nyomon követik a nemzetközi folyamatokat. A MOSZ képviselői a közelmúltban Brüsszelben tárgyaltak a Közös Agrárpolitika (KAP) jövőjéről és az ágazat előtt álló globális kihívásokról. Bár a kockázatok – például az éghajlatváltozás és a piaci volatilitás – azonosításában nincs vita a döntéshozók és a szakma között, az alkalmazni kívánt eszközökben komoly szakmai nézetkülönbségek mutatkoznak.

A szakmai szervezetek különösen aggályosnak tartják azokat a javaslatokat, amelyek az üzemi méretek alapján differenciálnák a támogatásokat.

Véleményük szerint a nagyobb gazdaságok versenyképességének gyengítése az egész ágazatra káros hatással van, mivel ezek az egységek gyakran integrátori szerepet töltenek be: szolgáltatásokkal, finanszírozással és stabil piaccal segítik a kisebb termelőket. A támogatási rendszer szétforgácsolása helyett a hatékonyság növelését és az objektív, területalapú forráselosztás fenntartását tartják indokoltnak.


gazda

Gazdák Brüsszelben, 2025 decemberében – Fotó: Shutterstock

Veszélyben a célzott agrárfinanszírozás

Az egyik legsúlyosabb szakmai aggály a KAP jelenleg elkülönített, kétpilléres finanszírozási rendszerének esetleges átalakítása. Felmerült ugyanis, hogy az agrárforrásokat egy általánosabb, regionális fejlesztési keret alá vonnák össze. Ez azt jelentené, hogy az élelmiszer-termelés biztonságát szolgáló forrásoknak olyan beruházásokkal kellene versenyezniük, mint az infrastruktúra-fejlesztés vagy az építőipar.

A szakma hangsúlyozza: az élelmezésbiztonság nemzetstratégiai kérdés, amelyhez dedikált forrásokra van szükség.

Ha a források elosztása távolodik az ágazati szakértelemtől, az gyengíti az érdekérvényesítést, és bizonytalanná teszi a termelés fenntarthatóságát egy olyan világban, ahol az ellátási láncok bármikor megszakadhatnak.

Piaci sokkok és a bizalom hiánya

A hazai állattenyésztés drámai piaci összeomlással szembesült. A tejágazatban az árak jelentős visszaesése tapasztalható, miközben az önköltség nem csökkent, így sok termelő veszteséggel kénytelen működni. Bár elismerik, léteznek likviditást segítő intézkedések.

A növénytermesztésben a raktározási nehézségek és a felhalmozódott készletek okoznak gondot. A gabonapiacon kialakult bizalmi válság miatt a hitelbiztosítók óvatosabbá váltak, a banki finanszírozás beszűkült, ami nehezíti a kereskedők és felvásárlók működését. Ez a folyamat végül a kereslet csökkenéséhez és az árak további devalválódásához vezet.

A Hormuzi-szoros hatása és az inputanyagok válsága

A globális logisztikai útvonalak, különösen a Hormuzi-szoros körüli feszültségek „apokalipszishatással” bírnak az agráriumra.

Mivel a világ kőolajszállításának jelentős része ezen az útvonalon halad át, bármilyen zavar azonnali energiaár-emelkedést és ellátási bizonytalanságot okoz. A mezőgazdaság számára ez két kritikus ponton jelentkezik: az üzemanyag-ellátásban és a műtrágyagyártásban.

A műtrágya, különösen a nitrogén alapú készítmények, az élelmiszer-termelés elengedhetetlen feltételei. Szakmai becslések szerint a modern élelmiszer-termelés nitrogénpótlás nélkül a jelenlegi hozamok töredékét lenne képes csak produkálni. A műtrágyaárak emelkedése vagy az ellátás akadozása közvetlen kínálati sokkot okozhat, ami elkerülhetetlenül beépül az élelmiszerárakba.


Érdekérvényesítés és szakmai párbeszéd

A MOSZ továbbra is a konstruktív, szakmai alapú párbeszédben hisz.

A szövetség arra kéri a diplomáciát, hogy vesse be nemzetközi kapcsolatrendszerét a magyar gazdák védelmében.

Fontosnak tartják, hogy a külpolitikai tárgyalások során hangsúlyosan jelenjen meg a mezőgazdasági érdek: legyen szó a nemzetközi szállítási útvonalak biztonságáról vagy az energiaellátás zavartalanságáról.

Az ágazat számára apró, de fontos győzelem a mezőgazdasági szállítások útdíjmentességének elérése, amely a szakmai szervezetek és a közlekedési tárca egyeztetéseinek eredménye. Ugyanakkor felhívják a figyelmet, hogy a részletszabályok kidolgozásába is be kell vonni a szakmát a rendszer gyakorlati alkalmazhatósága érdekében.

A cél közös: megakadályozni, hogy a termelési költségek elszállása és a piaci zavarok egy újabb inflációs hullámot indítsanak el az élelmiszerboltokban. A magyar gazdák stabilitása ugyanis a fogyasztók élelmezésbiztonságának záloga.

Forrás: index.hu

Indexkép: archív/Shutterstock