A növénytermesztés célja, hogy a különböző évjáratok mellett is stabil, kiemelkedő pénzügyi hozamokat érjünk el, és éveken át biztos jövedelmet nyújtsunk, minimalizált környezetterhelés mellett. A hatékonyság jelentősége egyre inkább felértékelődik, amelynek elérésében kritikus és meghatározó a szaktanács minősége.
Az IKR-nél mindig is szem előtt tartottuk, hogy hitelesek legyünk. Ennek szellemében fejlesztettük és folyamatosan fejlesztjük szaktanácsadó rendszerünket.
A szaktanács minőségét a szakszerű talajmintavételi eredmények és a reálisan tervezhető termés határozza meg. Szaktanácsadó rendszerünk az IKR Zónainfó szoftveréhez illesztve könnyedén át tudja venni a mintavétel végrehajtásához, irányításához és levezényléséhez szükséges bemeneti adatokat, mint a művelt táblák digitális határát és a tábla leíró adatait. Ezek tartalmazzák a tábla területét, blokkazonosítóját, az előveteményt és az adott támogatási programban való részvétel tényét.
Az elővetemények ismeretében, logisztikai funkciót is ellátó térinformatikai szoftverünk segítségével könnyedén lekérdezhetők a mintázható táblák adatai és a mintavételi tervek. Az országos hálózatban dolgozó mintavételező szaktanácsadó kollégáink egy gombnyomással be tudják importálni ezeket a talajmintavételt végző terepjárók fedélzeti számítógépébe.
A megfelelő mélységben vett reprezentatív mintából kapott, akkreditált laboratóriumi eredmények öt éven keresztül szolgálják a korrekt tápanyag-gazdálkodási tervek fontos bemeneti adatait. Éppen ezért kiemelten fontos, hogy betartsuk a talajmintavétellel szemben támasztott szakmai követelményeket.
Az átlagmintát talajtani szempontból homogén területről, azonos rétegből és egységes módszerrel kell venni. Szántóföldi kultúráknál a művelt 0–30 cm-es rétegből, gyümölcsültetvényeknél a 0–30 és 30–60 cm-es rétegekből történik a mintavétel.
A mintázandó területről a részmintákat a kijelölt terület átlója mentén ajánlott venni. Egy mintavételi vonal mentén legalább 20 ponton kell azonos tömegű talajmintát gyűjteni. A részmintákat alaposan össze kell keverni, és ebből az összekevert mintából kell körülbelül 1 kg tömegű átlagmintát képezni.
A mintavétel optimális időpontja a termés betakarítása után van, de legalább az utolsó trágyázást követő 100 nap elteltével, szervestrágyázás után pedig 6 hónappal.
A talajmintákat akkreditált talajvizsgáló laboratóriumban vizsgáltatjuk bővített tápanyag-vizsgálatra, amely magában foglalja a pH, humusztartalom, KA, vízoldható összes só, CaCO₃, NO₃ + NO₂ nitrogén, K₂O, P₂O₅, Na, Mg, SO₄²⁻, Cu, Zn, Mn és Fe meghatározását.
A mintavételi zónák tápanyag-ellátottsági szintjeit az IKR Zónainfó szoftverében térképes formában is megjelenítjük.
1. ábra: Zónák foszforellátottsági szintjei – Forrás: IKR Agrár Kft.
2. ábra: Zónák humuszellátottsági szintjei – Forrás: IKR Agrár Kft.
A reálisan tervezhető termés és a talaj tápanyag-szolgáltató képessége határozza meg a javasolt tápanyagok hatóanyag-mennyiségét. Precíziós szolgáltatásunk keretében táblán belül nagy biztonsággal határozzuk meg a termőzónák potenciálját és a reálisan tervezhető termést.
Aki precíziós programunkhoz csatlakozik, nemcsak a tápanyag-ellátottsági térképeket, hanem a műtrágyakijuttatási térképeket is elérheti a Zónainfó szoftverünkben.
További információért keresse területi képviselőinket!
A Talajstratégiák Agroinform TechMagot megnyithatod ide kattintva, vagy lapozd végig itt:
A korábbi TechMag lapszámokat elolvashatod a Magazin rovatban.


