Az üzemanyagárak gyors emelkedése nemcsak az ipart, hanem a mezőgazdaságot is egyre komolyabban érinti Európában. A közel-keleti feszültségek nyomán kialakuló energiaár-robbanás közvetlenül növeli a gazdálkodók költségeit, és rövid időn belül az élelmiszerárakban is megjelenhet.

A mezőgazdaság különösen érzékeny az üzemanyagárak változására: az EU agrárenergia-felhasználásában az olajtermékek aránya meghaladja az 58 százalékot, miközben a teljes termelési költségek 9–12 százalékát adják. A dízel ára így kulcsfontosságú tényezővé vált, különösen a gépesített szántóföldi gazdálkodásban.

Közvetlen hatás: drágul a termelés

A növekvő üzemanyagárak azonnal megjelennek a mezőgazdasági munkák költségeiben. A talajművelés, vetés, növényvédelem, majd később a betakarítás és a szállítás is jelentősen drágul. Számítások szerint egy 20–30 százalékos dízelár-emelkedés akár 3–6 százalékkal is növelheti a teljes termelési költséget, különösen a gabona- és olajos növénytermesztésben.

Ez nem előzmény nélküli: a 2022-es energiaválság idején az energia és kenőanyagok ára több mint 80 százalékkal emelkedett, a műtrágyák pedig még ennél is nagyobb drágulást mutattak. Bár azóta mérséklődés történt, az árak nem tértek vissza a korábbi szintekre.

Átgyűrűző hatás: drágul az élelmiszer

A magasabb termelési költségek előbb-utóbb a fogyasztóknál csapódnak le.

Az Eurostat adatai szerint már 2025-ben is átlagosan 3 százalékkal nőtt az agrártermékek ára az EU-ban, és a mostani üzemanyagár-emelkedés újabb drágulási hullámot indíthat el.

A hatás nemcsak a termelésben, hanem a logisztikában is jelentkezik: a szállítási költségek növekedése az egész élelmiszerláncot érinti.

Kockázat a gazdáknak és a versenyképességnek

Az agrárvállalkozások nem minden esetben tudják azonnal áthárítani a költségnövekedést. Különösen a kisebb gazdaságok kerülnek nehéz helyzetbe, ahol a jövedelmezőség gyorsan romolhat.

A probléma európai szinten is jelentős: ha más régiókban alacsonyabb marad az energia ára, az EU mezőgazdasága versenyhátrányba kerülhet. Ez növelheti az importot és csökkentheti az exportot, különösen a nagy agrárkibocsátó országok esetében.

Magyarország: külön kihívások, részleges védelem

Hazánkban a helyzetet tovább súlyosbítja a Barátság kőolajvezeték körüli bizonytalanság, amely szintén hozzájárult az üzemanyagárak emelkedéséhez. A mezőgazdaságban a gépköltségek mintegy negyedét teszik ki, ezen belül az üzemanyag aránya is jelentős.

A becslések szerint a dízel drágulása akár 10 százalékkal is növelheti a mezőgazdasági átadási árakat, ami 2–3 százalékos élelmiszerdrágulást okozhat.

A kormány ugyanakkor igyekszik tompítani a hatásokat: a gazdák a dízel jövedéki adójának mintegy 90 százalékát visszaigényelhetik, emellett a bevezetett árplafon is mérsékelheti a költségnyomást.

Összegzés: láncreakció indult

Az üzemanyagárak emelkedése az egyik leggyorsabban terjedő költségnövelő tényező az agráriumban. A hatás a termeléstől a feldolgozáson át egészen a bolti árakig végiggyűrűzik.

A jelenlegi trendek alapján nem egyszeri kilengésről, hanem tartós költségnyomásról van szó – amelynek következményeit a gazdák és a fogyasztók egyaránt megérzik.

Forrás: Oeconomus.hu

Indexkép: Pexels