A németországi Diepholz járásban található Mellinghausen településen egyre több figyelem irányul a helyi energiatermelésre mint válságálló megoldásra. A Klare család gazdaságára épülő biogázrendszer mára nemcsak egy farmot, hanem egy egész falut lát el hőenergiával.

A rendszer alapját a gazdaságban keletkező szerves anyagok adják. A sertéstartásból származó trágya és a saját földeken termesztett kukorica kerül a 2011-ben épült, 500 kW teljesítményű biogázüzembe. Az erjesztés során keletkező gázból villamos energiát állítanak elő, miközben jelentős mennyiségű hő is keletkezik.

Ezt a hőt a kezdetekben a gazdaság saját épületeinek – lakóházaknak, istállóknak – fűtésére használták, majd fokozatosan megjelent a gondolat: miért ne lehetne a környékbeli háztartásokat is bevonni?

Fűtési hálózat: a gazdaságtól a faluig

A kezdeti kísérleti rendszer mára két különálló hőhálózattá fejlődött. Ezek összesen 58 háztartást látnak el meleg vízzel és fűtéssel. A bővítés során nemcsak a hálózatot fejlesztették, hanem a keletkező hő jobb hasznosítására is törekedtek.

Ennek részeként gabona- és faanyag-szárító rendszereket is telepítettek, így a felesleges hő sem vész kárba, hanem további gazdasági értéket teremt.

Nehéz kezdetek, majd áttörés

A legnagyobb kihívást nem a technológia, hanem a lakosság meggyőzése jelentette. A helyiek kezdetben bizalmatlanul fogadták az új rendszert, és sokan ragaszkodtak a hagyományos fűtési megoldásokhoz.

A fordulatot végül az energiaválság hozta el.

A drasztikusan emelkedő gáz- és energiaárak hatására egyre többen ismerték fel a helyi, stabil költségű fűtés előnyeit. Ma már a rendszer nemcsak működik, hanem kifejezetten keresett is a faluban.

Válságálló modell a vidéki térségeknek

A mellinghauseni példa jól mutatja, hogy a mezőgazdaság nemcsak élelmiszer-termelő, hanem energiatermelő szerepet is betölthet. A helyben előállított energia csökkenti a külső függőséget, stabilizálja a költségeket, és erősíti a vidéki közösségeket.

A modell különösen aktuális Európában, ahol az energiapiacok bizonytalansága egyre nagyobb kihívást jelent. Az ilyen rendszerek nemcsak környezetbarát megoldást kínálnak, hanem gazdasági szempontból is versenyképes alternatívát jelenthetnek.

Több mint technológia: közösségi ügy

A rendszer sikerének kulcsa nem pusztán a technológia, hanem az együttműködés. A gazdaság és a falu közötti kapcsolat új szintre lépett: a helyi energiaellátás közös érdek lett.

Ez a szemlélet – amely helyi erőforrásokra, rövid ellátási láncokra és közösségi együttműködésre épül – a jövő vidéki energiarendszereinek egyik lehetséges irányát is kijelölheti.

Forrás: Agrarheute

Indexkép: Shutterstock