A globális energiaellátás szempontjából meghatározó vízi útvonal egy hónapja tartó blokádja komoly aggodalmakat keltett a szakértők körében. Egyes előrejelzések szerint a világ jelenleg olyan mély gazdasági problémák felé sodródik, amelyek túlszárnyalhatják az 1970-es évek hírhedt olajválságának negatív hatásait is.

Lars Jensen hajózási szakértő, a Maersk korábbi vezető tisztségviselője a BBC-nek adott nyilatkozatában rámutatott: az amerikai-izraeli konfliktus Iránra gyakorolt hatása számottevően nagyobb gazdasági felfordulást idézhet elő, mint amit fél évszázaddal ezelőtt tapasztaltunk. Ezt támasztják alá Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség igazgatójának szavai is, aki szerint napjainkban a történelem egyik legjelentősebb globális energiabiztonsági kockázatával állunk szemben.

Véleménye szerint a mostani helyzet súlyosabb, mint az 1970-es évek árrobbanása vagy az orosz-ukrán háborút követő földgázpiaci sokk.

Bár a Hormuzi-szoros lezárása kritikus pont, egyes elemzők úgy vélik, a modern gazdaság ellenálló képessége már magasabb szintű.


Mi történt az 1970-es években, és hogyan érintette ez Magyarországot?

Dr. Carol Nakhle közgazdász szerint a hetvenes évek válsága alapvetően egy tudatos politikai elhatározás következménye volt. 1973 októberében az arab olajtermelő országok embargót vezettek be az Izraelt támogató nyugati államokkal szemben, ami az olajtermelés drasztikus visszafogásával párosult. Ennek hatására az árak rövid időn belül közel a négyszeresére emelkedtek, ami globális pénzügyi krízishez és üzemanyag-jegyrendszer bevezetéséhez vezetett.

Magyarországon a hatások némi késéssel gyűrűztek be, de alapjaiban rengették meg a hazai gazdaság szerkezetét. A korabeli források és gazdaságtörténeti elemzések szerint a „begyűrűzés” elleni védekezés felemésztette az ország tartalékait.

A mezőgazdaság számára ez kritikus időszak volt: az 1970-es években a magyar agrárium már nagyban függött a gépesítéstől és a műtrágyázástól, amelyek előállítása rendkívül energiaigényes.

Az olajárrobbanás miatt az egekbe szöktek az üzemanyag-költségek, ami megdrágította a szántást, az aratást és a szállítást is. A magyar kormány ekkor kényszerült hatalmas külföldi hitelek felvételére, hogy fenntartsa az életszínvonalat és az agráripar működőképességét, ami végül a hosszú távú eladósodáshoz vezetett.


traki

illusztráció – Kép: AI

A jelenlegi válság és a mezőgazdasági hatások

Napjainkban, az Iránnal zajló konfliktus miatt a Hormuzi-szoros gyakorlatilag átjárhatatlanná vált. Ez a szűk átjáró kulcsfontosságú, hiszen itt halad át a világ olajtermelésének körülbelül egyötöde. A blokád nemcsak az energiahordozók, hanem a mezőgazdasági termeléshez elengedhetetlen inputanyagok – például a műtrágyagyártáshoz szükséges alapanyagok – áramlását is korlátozza.

A jelenlegi helyzet az agráriumot több fronton is támadja. Az emelkedő gázárak közvetlenül növelik a műtrágya árát, míg a gázolaj drágulása a gépi munkák költségeit hajtja fel.

Ez az élelmiszerárak globális inflációjához vezet, ami a termelők és a fogyasztók számára egyaránt megterhelő. Donald Trump amerikai elnök próbálkozik a termelés helyreállításával, de a piaci szakértők szerint a hiány akkor is velünk maradna hónapokig, ha a szoros holnap megnyílna.

Van-e ok az optimizmusra?

Bár a kieső kínálat mértéke aggasztó, Dr. Carol Nakhle hangsúlyozta, hogy a mai energiapiac sokszínűbb és rugalmasabb, mint 1973-ban. A világ gazdaságai kevésbé függnek az olajtól, és hatékonyabb vészhelyzeti mechanizmusokkal, nagyobb tartalékokkal rendelkeznek.



Ezzel szemben Alicia Garcia Herrero közgazdász arra figyelmeztet, hogy míg az 1970-es években a kínálat csupán 5-7%-kal csökkent, a mostani krízis a világ ellátásának 20%-át érinti. Ez a hatalmas kiesés mélyebb recessziós kockázatokat hordoz magában, különösen az importra szoruló ázsiai és európai piacokon. Az agrárszektor számára a legfontosabb kérdés marad: milyen gyorsan sikerül stabilizálni a szállítási útvonalakat, mielőtt az inputanyag-hiány tartós termeléscsökkenést okoz a földeken.

Forrás: bbc.com

Indexkép: AI