Elviheti a teljes termést a monília – Most dől el a kajszi és a meggy sorsa!

"2024-ben március 3-án, 2025-ben március 20-án kellett megírnom a virágfertőző moníliáról szóló felhívást. Ekkor kezdtek virágozni a kajszik, majd kisvártatva a meggyek is szirmot bontottak. Az idén sem egyszerűbb a helyzet. Ma beszéltem Csordás Csaba maroslelei kollégámmal. A déli határ mentén már a középérésű kajszik is virágoznak, míg a meggyfák még éppen ébredeznek. Úgy tűnik, hogy eltérően válaszolnak a gyümölcsfajok a szélsőségesen változó időjárásra és a fajták között is óriási eltérések vannak. Tovább bonyolítja az előrejelző kollégák helyzetét az, hogy a meteorológiai viszonyok egy falun belül is különbözőek lehetnek …

A virágzó kajszik miatt most S.O.S. írok a virágfertőző moníliáról, de mivel ugyanarról a gombáról beszélünk a meggy esetében is, ezért a meggyre is kitérek. Sajnos jól ismerjük a tüneteit, a pusztítását. Elviheti az egész termést, később pedig az ágak száradását, de akár fa teljes kipusztulását is okozhatja" – írja dr. Zsigó György, idei negyedik felhívásában.

"A tavalyi, vagy a még korábbi fertőzések nyomán, a vesszőkön, múmiákon áttelelő gombatelepekről fűződnek le a fertőző spórák (konídiumok) és ezek indítják a fertőzést. Ha szüretkor nem szedték le a beteg terméseket, nem vágták le a száradó virágokkal teli vesszőket, ágakat, akkor most még pótolhatják ezt.

A monília bármelyik virágrészen keresztül behatolhat a vesszőkbe. A vesszők, az ágak belsejében terjedő gombákat, baktériumokat már nem tudjuk elérni, oda nem tudunk bejuttatni gombaölő szert.

Tehát csak megelőzéssel védekezhetünk a virágfertőző monília ellen. Javaslom, hogy végezzék el a megelőző (preventív) permetezést a virágzó kajszifákon. A pirosbimbósokon is érdemes védekezni, mert már ekkor, a bimbókon keresztül támadhat és fertőzhet ez a kórokozó.

A meteorológiai előrejelzés nem biztat sok jóval a jövő hétre. A fokozatosan lehűlő hőmérséklet lassítani fogja a virágzást, így hosszabban lesznek kitárva a szirmok a fertőzésnek. A megjósolt esők pedig határozottan kedveznek a gombának, a terjedésének. A hétvége viszont még száraz és szélcsendes lesz!

Átnéztem a készítmények tavalyi listáját. Szerencsére van választék, a kajszira, a cseresznyére, a meggyre és az őszibarackra is engedélyeztek készítményeket a monília ellen. Ilyen pl. a hidegben is kiválóan védő Chorus 50 WG, a Teldor 500 SC, a Texio, a Switch 62,5 WG (melyet inkább a gyümölcsmoníliára ajánlják), a Signum WG, a Kenja és a Fontellis 20 SC. Őszibarackban engedélyezett még a Prolectus.

Jó minőségben, apró cseppképzéssel történjen a kezelés. Teljesen be kell fednünk a rügyeket, virágokat! Permetszereink tapadását, esőállóságát a cseppek szétterülését növelhetjük pl. Silwet Star, Nonit, Biosol- Káliszappan, Wetcit, Melius, Heliosol hozzáadásával (3. felhívás).

Több biostimuláló készítménynél leírták a moníliák elleni mellékhatást. A növény ellenálló képességét növelik, és ezzel segítenek minket a kórokozók elleni küzdelemben.

Fotó: Zsigó György/NMNK

"Úgy hallottam, hogy a biotermesztésű és virágzó meggy ültetvényekben a réztartalmúakkal is próbálkoznak.

„Sajnos a fajtákra és egyben a készítményekre is kiterjedő összehasonlító kísérletek nélkül nem tudok biztosan ajánlani olyan rezes gombaölőket melyek nem okoznak kárt.” – a 3. felhívás megállapítása itt is érvényes.

Az Ökokertek növényvédelme könyv ajánlása: „virágzás alatt zsurló-vízüveg oldatot használjunk”. Sajnos a dózis nincs megadva. Az egyszerű anyagok közül őszibarackban és cseresznyében a csalán kivonatát ajánlják a moníliás virágfertőzés ellen. Próbálják ki! Örülnék a visszajelzéseiknek! Megosztanám a többi kertbaráttal.

Amennyiben mégis megtörtént a fertőzés, azt már a sziromleveleken, a bibén vagy a porzókon is láthatjuk, apró, barna foltok alakjában. A sziromlevelek petyhüdtek. A kajszivirágok tövénél apró mézgacseppek is megjelenhetnek. Később az egész virág elbarnul, nagy részük elszáradva a fán marad. Ez a meggynél különösen feltűnő. Ekkor már a vessző belsejében terjed a kórokozó. A vesszők száradása gyakran megáll, nem folytatódik a vázágak és a törzs felé, de a szakirodalom a teljes fapusztulást sem zárja ki. A gyors metszés segíthet! A fertőzött rész alatt 20-30 cm-rel kell levágni a száradás tüneteit mutató vesszőt, ágat" – olvasható a felhívásban.

Fotó: Zsigó György/NMNK

Fotó: Zsigó György/NMNK

"Nemsokára a meggyfák is virágba borulnak. A meggy hosszabban virágzik, nehezebb helyzetben van. Ez kedvez a moníliának, mert hosszabb ideig talál fertőzésre alkalmas virágrészt. . „Elvitte a möggyet a ködben” – mondták ezt a régi kertészek Szeged környékén, ha hűvösre, nyirkosra fordult az időjárás. Majd meglátjuk, hogy mennyi esőt kapunk és hogy az a léghőmérséklet függvényében milyen gyorsan szárad fel, meddig párolog a talajból?

Hajnali köd vagy pára után néhány óra alatt megtörténhet a fertőzés! A megpattant meggyrügyeken keresztül is bejuthat a bimbókba a kórokozó. Ezért az ültetvényekben, a folyamatosan nyíló meggynél megelőzésként már fehér bimbós állapotban védekeznek felszívódó gombaölőkkel, majd a virágzás hosszától és az időjárástól függően ismételnek pl. teljes virágzáskor, sziromhullásban majd közvetlenül terméskötődés után. Az ültetvények 3-4 kezeléssel számolnak évente. Hűvös, párás időjárásnál a kajszinál is indokolt lehet a két permetezés.

A cseresznye, az őszibarack, a mandula, egyes szilva fajták és számos dísznövény pl. japánbirs, törpemandula, díszőszibarack, díszcseresznye, babarózsa és a Forsythia is károsodhat a virágfertőző moníliától. (Ez utóbbit aranyvessző, aranyfa, aranycserje néven is emlegetik.)" – írja a növényorvos.

Flavescence dorée elleni védekezés a metszési nyesedék kezelésével

Növényegészségügyi szempontok a tél végi metszés során, a megsemmisítés szabályai 

A szőlő aranyszínű sárgaság betegségét okozó kórokozója (grapevine flavescence dorée fitoplazma; FD) a szőlő egyik legsúlyosabb zárlati károsítója. A kórokozó ellen közvetlen hatékony növényvédő szer nem áll rendelkezésre, ezért a védekezés alapját az ellenőrzött helyről származó egészséges ültetési anyag telepítése, a folyamatos felderítés és a fertőzési gócok felszámolása valamint a FD fitoplazmát hatékonyan terjesztő amerikai szőlőkabóca (Scaphoideus titanus) populációjának visszaszorítása jelenti.

Az egynemzedékes vektor számára az egyik kulcspont a téli túlélés. A kabóca tojás alakban telel át, elsősorban a szőlő kétéves részeinek repedezett kérge alatt, védetten. A tojások jelentős része a metszés során eltávolított vesszőkben marad, ezért a metszési nyesedék kezelése növényegészségügyi szempontból is fontos kérdés, mint az FD elleni védekezési stratégia része, a vektor populáció gyérítésének biológiai eszköze.

Ha a nyesedéket, venyigét a területen hagyjuk, felhalmozzuk vagy elmozgatjuk, nem megfelelően kezeljük, azzal közvetlenül hozzájárulunk a helyi kabócapopuláció fennmaradásához és növekedéséhez valamint növeljük a terjedés kockázatát is.

A metszési nyesedék megfelelő kezelése során tegyünk különbséget a zárlati intézkedés alatt álló és nem zárlati területek között.

Zárlati illetve körülhatárolt területen

Amennyiben a hatósági mintavétel és laboratóriumi vizsgálat FD fertőzést igazol, a növény-egészségügyi hatóság körülhatárolt területet jelöl ki. Ez 1 km sugarú fertőzött területből, valamint az ezt körülvevő legalább 3 km széles pufferzónából áll.

A körülhatárolt területen a hatósági határozatban előírt növény-egészségügyi intézkedések betartása az elsődleges, kötelező! Ezek többek között a tünetes tőkék gyökérrel történő megsemmisítése, a fokozott felderítés, az anyagmozgatás korlátozása, az amerikai szőlőkabóca elleni kötelező védekezés, de a metszés során eltávolított vesszők kezelésére vonatkozó előírások is.

A határozatok jellemzően konkrétan előírják, hogy a kabóca tojásainak elpusztítása érdekében a kivágott tőkéket és a tél végi metszéssel eltávolított vesszőket égetéssel kell megsemmisíteni. Ebben az esetben az égetés nem technológiai ajánlás, hanem a hatósági határozatban rögzített kötelezettség.

Nem zárlati területen

Ha egy terület nem áll növény-egészségügyi zárlat alatt, az nem jelenti azt, hogy a fertőzés kockázata ne lenne jelen. Magyarországon a FD fitoplazmát egy kivétellel már minden borvidéken kimutatták, az amerikai szőlőkabóca is gyakorlatilag általánosan elterjedt, ezért a tojások jelenléte az ültetvényekben mindenütt feltételezhető.

A metszési nyesedék kezelése tehát minden helyen és esetben fontos növény-egészségügyi, növényvédelmi intézkedés.

Ha a nyesedéket, venyigét a területen hagyjuk, felhalmozzuk vagy elmozgatjuk, nem megfelelően kezeljük, azzal közvetlenül hozzájárulunk a helyi kabócapopuláció fennmaradásához és növekedéséhez valamint növeljük a terjedés kockázatát is – Fotó: Pixabay

A venyige ártalmatlanításának lehetséges módjai

1. Égetés

A legbiztosabb eljárás a venyige elégetése, amely a kabócatojások teljes pusztulását biztosítja. Az égetés azonban jogszabályi feltételekhez kötött.

• Belterületen – Az avar és kerti hulladék égetésének lehetőségét és feltételeit a helyi önkormányzati rendelet határozza meg, így erről helyben az önkormányzatnál kell érdeklődni.
• Külterületen – Figyelembe kell venni az erdővédelmi ill. az ún. erdőtűzvédelmi szabályokat (az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 65. § (5); az erdők tűz elleni védelméről szóló 4/2008. (VIII. 1.) ÖM rendelet).

Az erdőről szóló törvény szerint fokozott tűzveszély időszakában tilos tüzet gyújtani erdőben és annak 200 méteres körzetében. Amennyiben nincs kihirdetett tűzgyújtási tilalom, a külterületi égetés nem általánosan tiltott tevékenység.

Fontos azonban, hogy a jelentős füstképződéssel vagy lánghatással járó tevékenységet a területileg illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatóság részére előzetesen be kell jelenteni, ami akár e-mailben is megtehető (elérhetőségekért katt ide: megyei katvéd). A bejelentésben fel kell tüntetni: az égetés időpontját, a tevékenység helyét (helyrajzi szám, cím vagy koordináta), az égetés kiterjedését, a kapcsolattartó nevét és telefonszámát.

2. Aprítás és talajba dolgozás

Ha az égetés nem valósítható meg, a venyige finom aprítása és mielőbbi talajba dolgozása is csökkenti a kockázatot.

A mechanikai aprítás roncsolja a kéreg szerkezetét, ahol a kabócatojások találhatók, majd a talajba dolgozott maradványok pedig lebomláson mennek keresztül, mellyel a tojások elpusztulnak.

A célszerűséget tekintve kevésbé jó megoldás a venyige zúzás, különösen, ha a zúzalékot nem forgatják a talajba.

Összefoglalás

Az eltávolított tőkék és a tél végi metszés során keletkező venyige kezelése, megsemmisítése az FD elleni védekezés egyik fontos eleme. Zárlati és puffer területen a hatósági határozatban előírt tőke- és venyigekezelést kötelező betartani. Nem zárlati területen is indokolt a metszési nyesedék ártalmatlanítása, mivel a kabócatojások jelenléte nem látható, de valós kockázatot jelenthet. Javasolt megoldás az égetés. A venyige sorsa tehát nem technológiai részletkérdés, hanem a fertőzés terjesztésének megakadályozását szolgáló növényegészségügyi, integrált növényvédelmi intézkedés – olvasható a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara tájékoztatójában.

Forrás, indexkép: Dr. Zsigó György