A 2025-ös termelési évben 37 gazdálkodó vett részt a versenyben. Öntözött kategóriában az első helyezést Dusnoki Csaba, az öntözetlenben pedig György Dániel érdemelte ki – utóbbi fia, György Gergő Dániel ugyanebben a kategóriában 3. helyezést ért el.
Velük beszélgettünk arról, mi lehet a siker titka.
15 tonnához közelítő hozam: így nyert versenyt az öntözés és a technológia együtt
Nem elég csak öntözni – a siker kulcsa a víz, a technológia és a pontos időzítés egyensúlya. Dusnoki Csaba, az Új Élet Mezőgazdasági Kft. vezetője szerint a kiemelkedő kukoricatermés mögött egy tudatosan felépített rendszer áll, amelyben minden elemnek megvan a szerepe.
A szakember 14,8 tonnás hektáronkénti terméssel nyerte meg az öntözött kategóriát. A Bács-Kiskun vármegyei Dunapataj térségében gazdálkodó cég közel 1400 hektáron folytat szántóföldi növénytermesztést, amelyben a kukorica meghatározó szerepet tölt be.
Az öntözés nem opció, hanem alap
A gazdaságban ma már mintegy 300 hektár öntözhető, teljesen automatizált rendszerrel, amelyet az elmúlt öt évben építettek ki. Az öntözött kukoricaterületek aránya eléri a 70–80 százalékot, ami az alföldi viszonyok között már a biztonságos termelés feltétele.
„Itt az Alföldön ki tudjuk jelenteni, hogy csak így lehet biztonsággal kukoricát termelni” – fogalmazott Dusnoki Csaba.
A számok ezt egyértelműen igazolják: míg az öntözetlen táblákon 6–7 tonnás termés született, addig az öntözött területeken 13 tonna feletti átlagot értek el, a versenyparcellán pedig közel 15 tonnát.
A víz adja a termés felét
A szakember szerint a kukoricatermesztésben a víz szerepe meghatározó.
„A termés több mint 50 százalékát a víz adja” – hangsúlyozta.
A versenyben szereplő területen a tenyészidőszak alatt mintegy 200 milliméter öntözővizet juttattak ki, amely a természetes csapadékkal együtt nagyjából 500 milliméteres vízellátást biztosított. Ez már képes kielégíteni a kukorica vízigényét.
Dusnoki Csaba – Fotó: Új Élet Mezőgazdasági Kft.
Megtérülő beruházás
Bár az öntözés költségesnek tűnhet, a gyakorlatban gyorsan megtérül. Dusnoki Csaba szerint 200 milliméter víz kijuttatása hektáronként nem éri el a 100 ezer forintot, miközben már 1,5–2 tonna többlettermés fedezi ezt a költséget. A valóságban azonban ennél jóval nagyobb a hozamnövekedés: akár 7–8 tonna plusz is elérhető az öntözetlen területekhez képest.
Nem a műtrágya a titok
A kiemelkedő eredmény mögött nem extrém inputhasználat áll. A tápanyagellátás a hagyományos szinten maradt: komplex műtrágya és mintegy 120–130 kg nitrogén hatóanyag került kijuttatásra.
Nem attól lesz 15 tonna, hogy több műtrágyát adunk. A víz sokkal fontosabb tényező
– emelte ki.
Precíz időzítés, tudatos technológia
A siker másik kulcsa az öntözés időzítése és módja. A gazdaságban a növény fenológiai állapotához igazítják a vízutánpótlást, és lehetőség szerint éjszaka öntöznek.
Ez nemcsak a párolgási veszteséget csökkenti, hanem a növényeket érő stresszt is mérsékli, hiszen nem a nappali hőségben kapják a vizet.
Emellett alapvető a jól kiválasztott fajta, a megfelelő gyomirtás és a precíz munkaszervezés is.
Komplett rendszerben kell gondolkodni
Dusnoki Csaba szerint a kiemelkedő termés nem egyetlen tényező eredménye, hanem egy komplex rendszeré.
„Az öntözés nagyon fontos, de önmagában nem elég. Kell hozzá a megfelelő technológia, a jó időzítés és a tudatos gazdálkodás” – fogalmazott.
A versenyeredmény jól mutatja: az öntözés nemcsak stabilitást ad, hanem megfelelő körülmények között kiugró hozamokat is lehetővé tesz – még a szélsőségesebb alföldi környezetben is.
Az öntözés hiánya nem feltétlen hátrány
Az öntözés hiánya nem feltétlenül jelent hátrányt – ha a gazda pontosan ismeri a földjét. A György család példája azt mutatja, hogy tudatos technológiával, talajra szabott döntésekkel és fegyelmezett munkával öntözetlen körülmények között is kiemelkedő kukoricatermések érhetők el.
A Kukorica Kör Egyesület „Kukoricázz velünk” termelési versenyén különleges családi siker is született: az öntözetlen kategóriában György Dániel első, fia, György Gergő Dániel pedig harmadik helyezést ért el. A Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei gazdálkodók mintegy 250 hektáron termelnek, emellett további 150 hektáron végeznek gépi szolgáltatást.
Szűk vetésforgó, tudatos gazdálkodás
A gazdaság vetésszerkezete viszonylag egyszerű: kukorica, búza és napraforgó dominál, kiegészítve kisebb arányban más kultúrákkal. A növényválasztásnál azonban nem a diverzifikáció az elsődleges szempont, hanem a jövedelmezőség.
„Mi nem a legnagyobb termést nézzük, hanem azt, hogy mi a nyereséges” – fogalmazott Gergő.
A kukorica ennek megfelelően stabil eleme maradt a gazdálkodásnak, még akkor is, amikor sokan már elhagyták ezt a kultúrát.
A talaj a legfontosabb „input”
A György család szerint a siker alapja nem a technológiai divat, hanem a talaj alapos ismerete és hosszú távú gondozása.
Mi nem precíziósan gazdálkodunk, hanem precízen
– mondták.
Több mint három évtizede építik a talajállapotot, folyamatos tápanyag-visszapótlással. Ennek köszönhetően a föld „tartalékokkal” rendelkezik, és egy-egy kedvezőtlenebb évben is képes stabil termést adni.
Tőszám: nem mindenhol ugyanaz a jó
A terméseredmények egyik kulcsa a differenciált vetés. A gazdaságban nem egységes tőszámmal dolgoznak, hanem a táblán belüli adottságokhoz igazítják.
A gyengébb területeken alacsonyabb tőszámot alkalmaznak, ami sok esetben jobb eredményt hoz, mint a túl sűrű vetés. Ezzel szemben ahol a talaj jobb adottságú a táblán belül ott a magasabb tőszámmal kiaknázzák a magasabb jövedelmezőséget.
„Aszályos években ahol 85 ezres tőszámmal csak 4–5 tonna lett, míg 55–65 ezres vetéssel 7–8 tonna” – hoztak példát. – "Illetve kedvezőbb években van, ahol a 55-65 ezres tőszám mellett 13 tonna, 80-85 ezresnél pedig 15 tonna a termés."
György Dániel és fia, György Gergő Dániel a díjátadón Daoda Zoltánnal, a Kukorica Kör Egyesület ügyvezetőjével – Fotó: Agroinform.hu
Csapadék: nem a mennyiség, hanem az eloszlás számít
A térségben a csapadék mennyisége nem feltétlenül alacsony, inkább annak eloszlása okoz problémát. A téli csapadék feltölti a talajt, ami segít átvészelni a nyári szárazabb időszakokat.
A jól felépített talajszerkezetnek köszönhetően a növények gyökérzete mélyebbre hatol, így akár több hetes száraz periódusokat is átvészelnek.
Nem minden alternatíva működik
Bár sok gazda próbál alternatív növények felé fordulni, a György család tapasztalata szerint ezek nem minden esetben jelentenek valódi megoldást.
A cirok piacának bizonytalansága, a szója betakarítási nehézségei vagy a repce növényvédelmi kockázatai mind olyan tényezők, amelyek visszatartják őket a váltástól.
„A kukoricát bármikor el tudom adni. Más növénynél ez nem mindig igaz” – hangsúlyozta Dániel.
Öntözés? Nem egyszerű kérdés
Bár a gazdaság a Tisza közelében található, az öntözés kiépítése komoly akadályokba ütközik. A magas beruházási költségek, az engedélyezési nehézségek és az infrastruktúra hiánya miatt egyelőre nem reális alternatíva.
„Százmilliós beruházásról beszélünk, és még nincs benne maga az öntözőrendszer” – mutattak rá.
A titok: figyelem és fegyelem
A siker kulcsa végső soron nem egyetlen technológiai elem, hanem a részletekre való odafigyelés.
Optimális időben végzett gyomirtás, célzott tápanyag-utánpótlás, levéltrágyázás és – szükség esetén – biostimulátorok alkalmazása mind hozzájárulnak a stabil terméseredményekhez.
A biostimulátorok azonban nem csodaszerek: inkább a stressz átvészelésében segítenek, de tartós aszály esetén önmagukban nem jelentenek megoldást.
Tapasztalat, nem recept
A György család szerint nincs univerzális recept a sikerre. Minden gazdaság más, ezért a döntéseket mindig a helyi adottságokhoz kell igazítani.
„Hiába adok tanácsot valakinek, ha nem ismerem a talaját. A gazdálkodás nem sablon” – fogalmaztak.
Eredményük jól mutatja: még öntözetlen körülmények között is lehet kiemelkedő teljesítményt elérni – ha a gazda valóban ismeri a földjét, és minden döntést ahhoz igazít.
Indexkép: Pixabay
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
