A talaj támasztóközeg és víztározó közeg a haszonnövények számára. Más szempontból vizsgálva a talaj a növény éléskamrája és ebédlőasztala. Az elérhető víz nyitja az éléskamrát, és teszi a növény asztalára tápoldat formájában a tápanyagokat, amelyekből építkezhet.
Öntözéssel a sérült vagy gyenge csapadékszolgáltató tulajdonságot kisegítjük, pótoljuk, amikor szükséges. A talaj vízmegtartási tulajdonságát parametikusan a pF-görbe írja le, ahol minden mérési pontban a mérési adatok helyspecifikusan jellemzik a talajtulajdonságokat (1. ábra). Az értékek a megfelelő szenzorokkal és mérőeszközökkel folyamatosan mérhetők, a kritikus határértékek a vízmegtartási görbén valós időben követhetők.
A szenzorok mérőállomásokra kapcsolt vezeték nélküli hálózatban közvetítik a méréseket a felhőadatbázisba, ahol az adatokat feldolgozva hely- és növényspecifikus öntözőrendszer kontrollálható.
Fotó: T-Markt Kereskedőház Kft.
Az AgriSmartGreen szenzoralapú öntözési vezérlés (4. ábra) a növény gyökérzónájának jellemző vízfelvevő területén a víztartalom mérésével és szabályozásával teremti meg a gyökérzet, illetve a növény számára azt a vízállapotot, amely minimalizált stresszhelyzetet biztosít a fotoszintézishez szükséges vízmennyiség és az oldott tápanyag akadálymentes felvételéhez.
A termelt haszonnövény mellett a talaj szolgáltatási potenciáljához a biológiai aktivitásának életfenntartása is vizet és táplálást igényel. Ez a feladat – ha nem feltétlenül a vegetációs időszak feladata – a hosszú távú aktív talajélet feltétele, ezért törődést igényel.
A mérésre használt szenzorok elhelyezése bizonyos korlátozó feltételek mellett opcionális, horizontális és vertikális irányban is. A talajérzékelőket életszerűen a haszonnövény tulajdonságaihoz illeszkedően, a helyi körülményeket maximálisan figyelembe véve helyezzük a talajba. Horizontálisan a mérőállomás 30 m-es körzetében célszerű elhelyezni (2. ábra) a gyökérzónához illeszkedő mélységekben (3. ábra).
Az ideális állapot fenntartásához szükséges öntözővíz mennyisége az öntözőrendszer kiviteli megoldásától függ. A föld alatti vagy felszíni csepegtetőrendszerek a legjobb hatékonyságú vízkijuttatással rendelkeznek, és tápoldatadagolásra is alkalmasak. Szórófejes kijuttatás esetén a nagyobb növényvédelmi kockázatot jelentő lombozati öntözés mellett nagyobb a párolgási veszteség, és a szélérzékenység is rontja a vízfelhasználást és a kijuttatási egyenletességet, valamint a gyomnyomást is emelheti.
Fotó: T-Markt Kereskedőház Kft.
Fotó: T-Markt Kereskedőház Kft.
Bővebben ›››
Vízforrásként a legjobban a felszíni vizek teljesítik az előírásokat, de ha felszín alatti víz áll csak rendelkezésre, folyamatos vízminőség-vizsgálattal kell biztosítani, hogy 500 mg/l alatti legyen az öntözővíz sótartalma, és az egyéb minőségi paramétereknek is megfeleljen a teljes időszakban. Az öntözési zónákat a legcélszerűbb a domináns talajszerkezeti és domborzati kategóriák szerint elosztani, és oda területenként elhelyezett öntözésvezérlő mérőállomásokkal egyedileg kezelni az öntözendő parcellákat.
Az öntözés elindítása akkor aktiválódik, amikor az érzékelők növényfüggő stresszszintet érzékelnek, és a vízállapotot vissza kell állítani a növényfajta által preferált tartományba. Amint a vízmegtartási szint elérte a gyökérzóna alsó szintjét, az öntözést le kell állítani a gyökérzónában lévő tápanyagoldat elszivárgásának megakadályozására.
Az öntözés növényspecifikus szabályozása a hatékony termésbiztonság megteremtésének egyik legfontosabb feltétele. Ezenkívül a sikerhez biztosítanunk kell a hatékony fotoszintézishez szükséges tápanyagok mennyiségét, azok megfelelő időben való rendelkezésre állását, a növényvédelmi környezet kialakítását és a gyomnyomás kezelését.
A növénytermelést hosszú távon támogató mesterséges intelligencia helyspecifikus adatbázisának felépítéséhez a talaj vízállapota mellett a tápanyagtartalom mintavételezésére, a klíma és a fotoszintézis monitorozására, valamint a növényvédelmi szituáció folyamatos, részletes rögzítésére és tárolására is szükség van.
Az időjárási előrejelzés felhasználása pedig a művelési feladatok tervezéséhez elengedhetetlen. A fotoszintézis monitorozása a leghatékonyabban klorofilltérképek drónos vagy műholdas távérzékelésének felhasználásával lehetséges. A PAR (fotoszintetikusan aktív sugárzás) és LAI (levélfelületi index) szenzorok adatai is közelítő információt adnak a fotoszintetikus aktivitásról.
A talaj, klíma és növény „szentháromságának” változásairól történő ciklikus adatgyűjtés és az adatok rendszeres elemzése alapján a helyspecifikus fajtaválasztás, az egyre pontosabb termésmennyiség-becslés, a fenntartható gazdálkodás és a növekvő gazdálkodási eredmények elérhető valósággá válnak a napi termelési gyakorlatban.
A növénytermelési MI-rendszer előnyeiről ›››
Dr. Tóth Csaba
villamosmérnök, precíziós gazdálkodás szakmérnök
T-Markt Kereskedőház Kft.
2013 Pomáz, Határ u. 5/A
06 26 525-500
www.agrismartgreen.com
A Talajstratégiák Agroinform TechMagot megnyithatod ide kattintva, vagy lapozd végig itt:
A korábbi TechMag lapszámokat elolvashatod a Magazin rovatban.
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
