A Magyar Állattenyésztők Szövetsége (MÁSZ) és a hazai állattartók számára a 2025-ös esztendő rendkívül összetett és megpróbáltatásokkal teli időszak volt. Zászlós Tibor, a szövetség elnöke szerint az év eseményeit leginkább a „kacifántos” jelzővel lehetne illetni, hiszen a szektornak olyan váratlan nehézségekkel kellett szembenéznie, amelyekre évtizedek óta nem volt példa a hazai állategészségügyben.



Az év egyik legsúlyosabb kihívását a ragadós száj- és körömfájás megjelenése jelentette. Ez a betegség hosszú évtizedek után bukkant fel újra Magyarországon, és több állattartó telepet is érintett. Fennállt a reális veszélye annak, hogy a kór országos méretűvé duzzad, ami beláthatatlan gazdasági károkat okozott volna a teljes agráriumnak.

Bár az anyagi veszteségek így is jelentős mértékűek voltak, az ágazat szereplői példás összefogásról tettek tanúbizonyságot.

A védekezés sikerét az állatorvosi kar szakmai felkészültsége, a tenyésztők fegyelmezett egysége és a szigorú járványvédelmi protokollok maradéktalan betartása alapozta meg. Ennek köszönhetően a járványt már az első félévben sikerült lokalizálni és megfékezni. Az Európai Unió állategészségügyi hatóságai is elismeréssel adóztak a magyar védekezési stratégia előtt; a záró- és türelmi körzetek kialakítását, valamint azok gyakorlati megvalósítását az egyik legpéldamutatóbb eljárásnak minősítették a térségben.



A sikeres védekezés eredményeként az országot szeptember 10-ével hivatalosan is mentessé nyilvánították a kór alól. Fontos azonban látni, hogy a mentesség megszerzése nem jelenti a kereskedelmi korlátozások azonnali feloldását. A külügyi diplomáciára komoly feladat vár a következő időszakban, hogy a korábbi exportpiacainkat teljes mértékben sikerüljön visszaszerezni és stabilizálni.

A ragadós száj- és körömfájás esete fontos tanulságokkal is szolgált, hiszen a hazai állattartás folyamatosan különféle vírusok – például a madárinfluenza, a kéknyelv betegség vagy az afrikai sertéspestis – fenyegetettségében működik. Legutóbb az Aujeszky-betegség okozott aggodalmat. Zászlós Tibor hangsúlyozta:

a járványvédelmi előírásokat továbbra is maradék nélkül be kell tartani, mert a vírusokkal való együttélés megköveteli a folyamatos éberséget és a proaktív védekezést.

zaszlos

Zászlós Tibor, a MÁSZ elnöke és Dr. Béres András, a MATE Szent István Campus főigazgatója – Fotó: Magyar Állattenyésztők Egyesülete

A válsághelyzet rávilágított a hatósági állatorvosi hálózat kulcsszerepére is. Ennek a rendszernek a további erősítése és fejlesztése kiemelt kormányzati feladat marad. Pozitívumként említhető, hogy a fertőzésben érintett telepek állami forrásból megkapták a kártalanítást, így jelenleg már többen az újraindulás előrehaladott szakaszában járnak.

Az elnök rávilágított arra is, hogy a magyar állattenyésztés ma már az egyik vezető szereplő az európai mezőgazdasági palettán. Szakmai színvonalát tekintve a hazai ágazat a német, a holland és a francia tenyésztőkkel azonos szinten, az európai élmezőnyhöz tartozva teljesít. Ez a kimagasló eredmény az állattenyésztők elkötelezettségének, valamint a Vidékfejlesztési Program keretében nyújtott 80%-os kiegészítő kormányzati támogatásnak köszönhető.



A tenyésztési hozzájárulások, a törzskönyvezési feladatok és a teljesítményvizsgálatok finanszírozása stabil alapot biztosít ahhoz, hogy a magyar állattenyésztés megőrizze pozícióját a nemzetközi élvonalban. A gazdák egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a minőségi tenyészállat-használatra és -előállításra, ami a hosszú távú versenyképesség záloga. Ahogy az interjúban elhangzott: a hatékony és eredményes állattenyésztés a magyar mezőgazdaság megkerülhetetlen tartóoszlopa, amely bizonyos szakterületeken már globális szinten is a legkiemelkedőbbek közé tartozik.

Forrás: allattenyesztok.hu

Indexkép: MÁSZ