Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc 178. évfordulója alkalmából Dr. Sulyok Tamás köztársasági elnök Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést adományozott idősebb Hubai Imre Csabának. Az elismerést (melyet Nagy István agrárminiszter adott át) a magyar agráriumban végzett sokrétű, több évtizedes munkájáért, különösen a Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében élő gazdák támogatásáért, valamint a Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem programban betöltött szerepéért kapta a szakember.
A karcagi gazda neve évtizedek óta egyet jelent a közösségépítéssel, a biogazdálkodás úttörő hazai képviseletével és a gazdatársadalom szervezésével. Az általa felépített rendszer azonban jóval túlmutat a mezőgazdaságon: hagyomány, tudás és stratégiai gondolkodás találkozik benne, miközben egy egész térség agrárkultúráját formálja.
A kitüntetés híre – saját bevallása szerint – váratlanul érte. Úgy fogalmazott: nem számított ilyen rangos elismerésre, és első gondolata az volt, hogy ez nem egyéni siker. Inkább a hosszú évek alatt felépített közös munka visszaigazolásaként tekint rá, amelyben munkatársai, gazdatársai és a helyi közösségek egyaránt szerepet játszottak. Hangsúlyozta: amit elért, azt nem egyedül érte el, hanem egy olyan szakmai és emberi hálózat részeként, amely a városban, a vármegyében és országos szinten is együttműködésben dolgozott.
Több évszázados gyökerekből építkező szemlélet
Hubai Imre Csaba története nem a jelenben kezdődik. Saját szavai szerint a család múltja egészen 1411-ig visszavezethető, amikor őseik nemesi címet kaptak a Felvidéken, a mai Szlovákia területén. A család később a Jászságba, majd a Kunságba települt, és generációkon keresztül mezőgazdasággal foglalkozott.
Gyermekkorát tanyán töltötte, ahol a mindennapi élet része volt a földdel való munka. Elmondása szerint nem volt kérdés, hogy milyen pályát választ: ebbe a világba született bele. A nagyszülők mellett szerzett tapasztalatok, a gazdálkodás természetes közege már korán meghatározta gondolkodását.
Külön kitért arra is, hogy
a családi identitás és a történelmi múlt nem pusztán hagyomány, hanem felelősség is. A földhöz való kötődés, a gazdálkodás folytonossága olyan érték, amelyet tovább kell vinni.
Tanulás, szakmai építkezés, nemzetközi tapasztalatok
Szakmai pályáját tudatosan építette fel. Növényvédelmi gépész szakközépiskola után Keszthelyen szerzett növényorvosi diplomát, majd további felsőfokú képzéseken vett részt: talajtani szakmérnöki végzettséget szerzett Gödöllőn, agrármérnöki diplomát Debrecenben, emellett gazdasági képzéseket is elvégzett.
Kiemelte, hogy mindig komplex rendszerben gondolkodott: a mezőgazdaság nemcsak termelés, hanem biológiai, gazdasági és társadalmi folyamatok együttese.
Pályája során nemzetközi tapasztalatokat is szerzett. Több európai országban dolgozott szakmai projektekben – Franciaországban, Németországban, Angliában, Svájcban, Görögországban –, valamint Ukrajnában is végzett kísérleti munkákat. Ezek az évek meghatározóak voltak számára, mert lehetőséget adtak arra, hogy összehasonlítsa a különböző agrármodelleket és megerősítsék abban, hogy Magyarország adottságai kivételesek.
Hubai Imre Csaba Nagy István agrárminiszterrel a díjátadón Forrás: Facebook
A biogazdálkodás korai felismerése
A rendszerváltás után, 1989-től kezdett magángazdálkodásba, és már ekkor a biogazdálkodás mellett tette le a voksát. Akkoriban ez még marginális irányzat volt, kevés gyakorlati példával és sok bizonytalansággal.
Elmondása szerint tudatos döntés volt: úgy látta, hogy a jövő az egészséges, fenntartható élelmiszer-előállításé. Nem rövid távú gazdasági haszonban gondolkodott, hanem hosszú távú rendszerben.
A biogazdálkodást nem egyszerű technológiának tartja, hanem komplex szemléletnek, amely nagyobb odafigyelést, mélyebb szakmai tudást és felelősséget igényel.
„Szántóföldtől az asztalig” – egy működő modell
Az általa vezetett gazdaság és ökoszövetkezet ma már egy teljes vertikumot lefed. Nemcsak alapanyag-termelésről van szó, hanem feldolgozásról, értékesítésről és piacépítésről is.
Elmondta, hogy a kilencvenes években már elkezdték azt a modellt, amelyet ma az Európai Unió „szántóföldtől az asztalig” stratégiaként fogalmaz meg. Saját feldolgozó-kapacitásokat építettek ki, bioélelmiszereket állítanak elő, és jelentős exportpiacokat is elértek. Jelentős az ágazat az állattenyésztés.
A Demeter biodinamikus gazdálkodás alapja a szarvasmarha, bivaly, juh, kecske, sertés tenyésztés. Az állattenyésztés szervesen kapcsolódik a biogazdálkodás szerves rendszeréhez.
2009-ben saját erőből megépítették és átadták a négy csillagos Nimród Bioéttermet, Biohotelt és Bioboltot.
Termékeik – például tönkölybúza, árpa, napraforgó, máriatövis, köles, hajdina, kukorica, cirok, lucerna, bíborhere, borsó, szója vagy tökmag – rendszeresen eljutnak Nyugat-Európába. Bajorországba, Ausztriába, de korábban Angliába és Svédországba is szállítottak. Stabil partnerhálózatot építettek ki, amely több évtizedes kapcsolatokon alapul.
A gazdaság működésében fontos szerepet kap a család is: a földek családi tulajdonban vannak, az ökoszövetkezetben több gazda dolgozik együtt, és a következő generációk is bekapcsolódtak a munkába.
Közösségépítés és érdekképviselet
Hubai Imre Csaba neve elválaszthatatlan a gazdaközösségektől. 1993 óta vezeti a Karcagi Nagykun Gazdakört, amelynek munkáját azóta is meghatározza. Később megyei, majd országos szinten is szerepet vállalt a gazdák képviseletében, és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megalakulásában is aktívan részt vett.
A közösségi munka számára nem külön feladat, hanem a gazdálkodás része. Úgy látja, hogy egyéni szinten nem lehet tartós eredményeket elérni, a gazdáknak együtt kell gondolkodniuk és együtt kell fellépniük.
Vadgazdálkodás, hagyományőrzés, ökológiai egyensúly
Életének fontos része a vadgazdálkodás is. A karcagi Nagykun Vadásztársaság tagjaként egy több mint 150 éves múltra visszatekintő közösségben dolgozik. A társaság 26 ezer hektáron gazdálkodik, és a természetes egyensúly fenntartásában is szerepet vállal.
A vadgazdálkodást nem külön tevékenységként kezeli, hanem az agrárium szerves részeként, ahol az ökológiai szemlélet és a gazdálkodás összekapcsolódik.
Hit a magyar agrárium jövőjében
Beszélgetésünk során többször visszatért arra, hogy Magyarország agrárpotenciálja kiemelkedő. Úgy véli, hogy megfelelő alkalmazkodással és szakmai felkészültséggel az ország képes lehet visszaszerezni korábbi pozícióját Európa élmezőnyében.
A biogazdálkodás arányát jelenleg alacsonynak tartja, de úgy látja, hogy ebben jelentős fejlődési lehetőség van. Hangsúlyozta az oktatás, a szemléletformálás és a fiatal generáció bevonásának fontosságát.
Külön kiemelte, hogy a fiatalokban megvan a képesség és az elhivatottság, csak megfelelő irányt és példát kell kapniuk. Saját családjában is ezt látja: unokái is mezőgazdasági pályát választottak, és viszik tovább a megkezdett munkát.
Egy életmű, amely túlmutat önmagán
Idősebb Hubai Imre Csaba életútja jól példázza, hogy a mezőgazdaság nemcsak termelés, hanem kultúra, közösség és hosszú távú gondolkodás. A Magyar Arany Érdemkereszt nemcsak egy több évtizedes szakmai pálya elismerése, hanem annak a szemléletnek a visszaigazolása is, amely a hagyományokra építve, de a jövőbe tekintve formálja a magyar agráriumot.
Indexkép: Hubai Imre Csaba (jobbról) fiával, Hubai Imre államtitkárral és unokájával az ünnepség után – Fotó: Facebook
_fill_540x300_0.jpg)
