A mesterséges intelligencia ma már nem csupán az irodák és a digitális világ eszköze: egyre mélyebben épül be a mezőgazdasági gyakorlatba is. A klímaváltozás, az inputanyagok drágulása és a munkaerőhiány olyan nyomást helyez az ágazatra, amelyben az AI alkalmazása nem technológiai divat, hanem egyre inkább versenyképességi kényszer.

Dr. Vér András, a Széchenyi István Egyetem tudományos főmunkatársa szerint a mesterséges intelligencia már ma is több szinten jelen van az agráriumban – a növénytermesztéstől az állattenyésztésen át az automatizálásig.

Nem chatbot, hanem döntéstámogató rendszer

A szakember hangsúlyozta: mezőgazdasági AI alatt nem az általános, beszélgető chatbotokat kell érteni, hanem célzott, gyakorlati rendszereket. Ezek képesek támogatni például:

  • az öntözési döntéseket,
  • a vetésforgó megtervezését,
  • a fajtaválasztást,
  • vagy akár a kockázatkezelést.

A kulcs azonban változatlan: a végső döntést továbbra is a gazdálkodó hozza meg. Az AI nem kiváltja, hanem kiegészíti a szakmai tapasztalatot.

Kézzelfogható eredmények: kevesebb input, nagyobb hatékonyság

A nemzetközi példák egyértelműen mutatják a technológia gyakorlati előnyeit. AI-alapú rendszerek alkalmazásával:

  • automatizált üvegházakban 30–40%-kal csökkenthető az energiafelhasználás,
  • izraeli paradicsomtermesztésben 10–15%-os termésnövekedést és mintegy 10%-os vízmegtakarítást értek el.

A precíziós gazdálkodásban az AI különösen látványos: nem teljes táblák kezelése történik, hanem célzott beavatkozások, ami egyszerre csökkenti a költségeket és a környezeti terhelést.

Vegyes fogadtatás a gazdák körében

A technológia megítélése ugyanakkor nem egységes. Dr. Vér András szerint a gazdák egy része lehetőségként tekint az AI-ra, míg mások bizalmatlanok vele szemben. Ez nem csak hazai jelenség: Nyugat-Európában is hasonló a kép.

A probléma sokszor nem az elutasítás, hanem a tudáshiány: sok gazdálkodó nem rendelkezik azokkal az ismeretekkel, amelyek szükségesek a rendszerek hatékony használatához.

Oktatás és szaktanácsadás: kulcsterület

Éppen ezért kiemelt szerepet kap az agrárképzés és a szaktanácsadás. Az AI-hoz kapcsolódó tudásnak nem különálló elemként, hanem a mindennapi agrárgyakorlat részeként kell megjelennie.

A cél nem az, hogy minden gazda informatikussá váljon, hanem az, hogy képes legyen értelmezni és használni a rendelkezésre álló adatokat és rendszereket.

Az ember szerepe megkerülhetetlen marad

Bár a mesterséges intelligencia jelentős hatékonyságnövekedést hozhat, a mezőgazdaság sajátosságai miatt nem várható, hogy teljesen kiváltja az embert. A biotikus és abiotikus tényezők összetettsége – egy hirtelen időjárási esemény, kórokozó vagy talajprobléma – olyan helyzeteket teremt, ahol továbbra is szükség van tapasztalatra és gyors döntéshozatalra.

Ahogy a szakértő fogalmazott: az AI inkább egy „KRESZ” a gazdálkodásban – segíti a tájékozódást és a döntéseket, de nem vezeti le a folyamatokat a gazda helyett.

Az agrárium új korszak küszöbén

A mesterséges intelligencia tehát már nem a jövő, hanem a jelen része a mezőgazdaságban. A kérdés nem az, hogy megjelenik-e, hanem az, hogy ki és milyen gyorsan tudja beépíteni a gyakorlatba.

A következő években azok a gazdaságok kerülhetnek előnybe, amelyek képesek ötvözni a technológiát a hagyományos szakmai tudással – mert a jövő agráriuma egyszerre lesz adatvezérelt és tapasztalatalapú.

Forrás: Világgazdaság

Indexkép: Chat GPT